Adatkezelés

 

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

 

 

1. Az Adatkezelő

 

Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 1037 Budapest, Testvérhegyi köz 5.

e-mail: kod@kod.hu

web: www.kod.hu

 

A megbízók által átadott adatbázisok és a megbízó által megjelölt személyekkel végzett személyes interjúk esetén adatfeldolgozóként a megbízó mint adatkezelő utasításai szerint járunk el. Ilyen esetekben az adatkezelésről a megbízó nyújt tájékoztatást.

 

2. Az egyes adatkezelések

 

2.1. Telefonos megkeresés útján végzett kutatás

 

Az adatok forrása:

Azt, hogy honnan ismerjük az Ön telefonszámát, a telefonhívás elején jelezzük. A kutatás során megkapott válaszokat a személyes adatoktól elkülönítetten, az egyes személyekhez, telefonszámokhoz vissza nem vezethető módon rögzítjük, tároljuk és dolgozzuk fel. A válaszadás minden esetben önkéntes, amennyiben kéri, úgy többet nem keressük. A beszélgetés nem kerül rögzítésre.

 

Adatok

Adatkezelési cél

Megőrzési idő

Adatkezelés jogalapja

Jogok

Megbízótól kapott adatbázis esetén jellemzően telefonszám, név, életkor, nem

közvélemény-, vagy -piackutatás

A kutatás végleges lezárásáig

A megbízó által alkalmazott jogalap. Ebben az esetben adatfeldolgozóként járunk el a megbízó és közöttünk létrejött adatfeldolgozási szerződés alapján és utasításai szerint. A megbízó személyéről a megkeresés során tájékoztatunk.

A megbízó által adott tájékoztatás szerint.

Minden egyéb esetben: Telefonszám, irányítószám, vagy település, korcsoport

közvélemény-, vagy -piackutatás

A kutatás végleges lezárásáig

Az elektronikus hírszerzésről szóló 2003. évi C. tv. (Eht.) 162.§-re is tekintettel a tevékenységünk megfelelő végzéséhez fűződő jogos érdekünk. Az adatkezelés ellen bármikor tiltakozhat az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. [GDPR 6. cikk (1) bek. f.) pont]

4.1.- 4.3. és 4.6.

„Tiltó listán” lévő telefonszámok

Újabb megkeresés elkerülése

Tiltakozásig

A tevékenységünk megfelelő végzéséhez fűződő jogos érdekünk. Az adatkezelés ellen bármikor tiltakozhat az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. [GDPR 6. cikk (1) bek. f.) pont]

4.1.- 4.3. és 4.6.

 

 

2.2. Fókuszcsoportos kutatás

  

A fókuszcsoportos kutatáson való részvétel önkéntes. A résztvevők a részvételért díjazásban részesülhetnek. Az interjú előtt a résztvevő tájékoztatást kap az interjú menetéről, az adatkezelésről és arról, hogy a beszélgetésről hangfelvétel vagy videófelvétel készül, a detektív tükör esetleges használatáról és a tükör mögött lévő személyek kilétéről.

 

Adatok

Adatkezelési cél

Megőrzési idő

Adatkezelés jogalapja

Jogok

Név, telefonszám, e-mail cím, rögzített beszélgetésben szereplő személyes adatok, képmás és hang, továbbá az online hozzájáruló nyilatkozat.

közvélemény-, vagy -piackutatás

A kutatás végleges lezárásáig

Az Ön hozzájárulása, melyet a jelentkezéssel ad meg. A hozzájárulás bármikor visszavonható az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. A hozzájárulás visszavonása nem érinti az azt megelőző adatkezelés jogszerűségét. [GDPR 6. cikk (1) bek. a.) pont]. Különleges adatok esetén az Ön kifejezett hozzájárulása [GDPR 9. cikk (2) bek. a.) pont].

4.1.- 4.5

Név, e-mail cím, telefonszám

Kapcsolattartás későbbi kutatásokban történő részvétel érdekében

A hozzájárulás visszavonásáig

Az Ön hozzájárulása, melyet feliratkozással ad meg. A hozzájárulás bármikor visszavonható az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. A hozzájárulás visszavonása nem érinti az azt megelőző adatkezelés jogszerűségét. [GDPR 6. cikk (1) bek. a.) pont]

4.1.- 4.5.

Név, adóazonosító jel, lakcím.

jogszabályi kötelezettség teljesítése: számla kiállítása és megőrzése

8 évig

A számviteli előírások[1] miatt szükséges a megőrzés. Az adatok megadása a kifizetés feltétele. [GDPR 6. cikk (1) bek. c.) pont]

4.1.- 4.3.

Név, adóazonosító jel, lakcím, születési név, bankszámlaszám, nem, állampolgárság, anyja neve, születési hely és idő, e-mailcím

jogszabályi kötelezettség teljesítése: az adózással kapcsolatos igazolások megküldése és azzal kapcsolatos egyezetetés, megőrzés

5 év

Az adójogi előírások[2] miatt szükséges a megőrzés. Az adatok megadása a kifizetés feltétele. [GDPR 6. cikk (1) bek. c.) pont]

4.1.- 4.3.

 

2.3. Online kérdőív útján történő kutatás

 Az online kérdőív esetén nincs szükség személyes adat megadására, így személyes adat kezelésére nem kerül sor.

2.4. Egyéb adatkezelések


Adatok

Adatkezelési cél

Megőrzési idő

Adatkezelés jogalapja

Jogok

E-mail és postai megkeresésekben szereplő személyes adatok (pl.: e-mailcím, név)

Megkeresés megválaszolása, kérés teljesítése

5 év

Az Ön hozzájárulása, melyet a megkeresés megküldésével ad meg. A hozzájárulás bármikor visszavonható az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. A hozzájárulás visszavonása nem érinti az azt megelőző adatkezelés jogszerűségét. [GDPR 6. cikk (1) bek. a.) pont]

4.1.- 4.5.

Cégek kapcsolattartóinak személyes adatai (pl.: név, munkakör, telefonszám, e-mail cím)

 

Kapcsolattartás a megállapodás teljesítése, vagy egyeztetés érdekében

A kapcsolat fennállásáig

A kapcsolattartáshoz fűződő jogos érdekünk. Az adatkezelés ellen bármikor tiltakozhat az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. [GDPR 6. cikk (1) bek. f.) pont]

4.1.- 4.3. és 4.6.

Név, e-mail cím, telefonszám

Kapcsolattartás későbbi kutatásokban történő részvétel érdekében

A hozzájárulás visszavonásáig

Az Ön hozzájárulása. A hozzájárulás bármikor visszavonható az 1. pontban jelzett elérhetőségeink valamelyikén. A hozzájárulás visszavonása nem érinti az azt megelőző adatkezelés jogszerűségét. [GDPR 6. cikk (1) bek. a.) pont]

4.1.- 4.5.



[1] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (2) bekezdése alapján „A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.”

[2] Az adó megállapításhoz kapcsolódó dokumentumokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 78.§ (3) bekezdése alapján 5 évig meg kell őrizni.

3. Adatfeldolgozók és egyéb adatkezelők

3.1. Adatfeldolgozók

ü A tárhelyszolgáltatást a Tárhely.EU Kft. biztosítja (székhely: 1144 Budapest, Ormánság u. 4. X. em. 241.);

3.2. Egyéb adatkezelők

ü A kérdezőbiztosok a telefonos megkeresésekhez a ZoiPer alkalmazását (Securax EOOD, székhely: 11 Gen. Ivan Kolev Str., fl. 1, 1407 Sofia, Bulgaria; https://www.zoiper.com/en/zoiper-privacy-policy) használják;

ü A könyvelési feladatokat a Czinege AT Kft. (székhely: 1046 Budapest, Eötvös u. 2/a.) látja el.

 

4. Az Ön jogai

Az adatkezelés kapcsán Önt a 4.1.-4.6. pontokban részletezett jogok illetik meg. Amennyiben élni szeretne valamelyikkel, kérjük, hogy azt írja meg nekünk az 1. pontban megjelölt elérhetőségek egyikére.

Azonosítás

A kérése teljesítése előtt minden esetben azonosítanunk kell az Ön személyazonosságát. Ha nem tudjuk Önt azonosítani, sajnos nem teljesíthetjük a kérését.

A kérés megválaszolása

Az azonosítást követően írásban, elektronikusan, vagy az - Ön kérésére - szóban nyújtunk tájékoztatást a kéréssel kapcsolatban. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha Ön elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, mi elektronikus úton fogunk válaszolni. Természetesen ebben az esetben is van lehetősége más módot kérni.

Ügyintézési határidő

Legkésőbb a kérés beérkezésétől számított 1 (Egy) hónapon belül tájékoztatjuk Önt a kérése nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további 2 (két) hónappal meghosszabbítható, amiről még az 1 (Egy) hónapos ügyintézési határidőn belül tájékoztatjuk Önt. Kötelesek vagyunk Önt az intézkedés elmaradásáról is tájékoztatni az 1 (Egy) hónapos ügyintézési határidőn belül. Ez ellen panaszt nyújthat be a NAIH-nál (5.1. pont), és élhet bírósági jogorvoslati jogával (5.2. pont).

Az ügyintézés díja

A kért tájékoztatás és intézkedés díjmentes. Kivételt képez az eset, ha a kérés egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. Ebben az esetben díjat számolhatunk fel, vagy megtagadhatjuk a kérés teljesítését.

 4.1. Tájékoztatást (hozzáférést) kérhet

Ön tájékoztatást kérhet arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen:

ü Mi a célja?

ü Pontosan milyen adatok kezeléséről van szó?

ü Kinek továbbítjuk ezeket az adatokat?

ü Meddig tároljuk ezeket az adatokat?

ü Önnek milyen jogai és jogorvoslati eszközei vannak ezzel kapcsolatban?

ü Kitől kaptuk az Ön adatait?

ü Hozunk-e automatizált döntést Önre vonatkozóan az Ön személyes adatai felhasználásával? Ilyen esetekben arról is kérhet tájékoztatást, hogy milyen logikát (módszert) alkalmazunk, és arról hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, milyen várható következményekkel jár.

ü Ha azt tapasztalta, hogy adatait nemzetközi szervezet, vagy harmadik ország (nem uniós tagállam) felé továbbítottuk, úgy kérheti annak bemutatást, hogy mi garantálja személyes adatai megfelelő kezelését.

ü Kérhet másolatot a kezelt személyes adatairól (A további másolatokért az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthatunk fel.) 

4.2. Helyesbítést kérhet

Ön kérheti, hogy javítsuk, illetve egészítsük ki az Ön pontatlanul, vagy hiányosan rögzített személyes adatát.

4.3. Kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést

Ön kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a)       Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, ellenőrizzük a személyes adatok pontosságát;

b)      Az adatkezelés jogellenes, de Ön ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c)       Már nincs szükségünk a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d)      Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Ön hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

A korlátozás esetleges feloldásáról előzetesen tájékoztatjuk Önt.

4.4. Kérhet személyes adatai törlését („elfeledtetését”)

Ön kérheti, hogy töröljük az Ön személyes adatait, ha:

a)    A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat kezeltük;

b)    A pusztán az Ön hozzájárulása alapján végzett adatkezelések esetén;

c)    Ha az Ön tiltakozása eredményes;

d)    Ha megállapításra kerül, hogy a személyes adatokat jogellenesen kezeljük;

e) a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

A személyes adatokat nem törölhetjük, amennyiben azokra szükség van:

a)    a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b)    a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből, népegészségügyi közérdekből;

c)    közérdekű archiválás, tudományos, történelmi kutatás, vagy statisztikai célból;

d)    jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

 

4.5. Kérheti, hogy adjuk át a személyes adatait (adathordozhatósághoz való jog)

Ön jogosult arra, hogy az általunk kezelt személyes adatait géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa – vagy kérésére – továbbítsuk, amennyiben az adatkezelés az Önnel kötött szerződésen alapul és automatizált módon történik.

4.6. Tiltakozhat a személyes adatai kezelése ellen

Ön tiltakozhat a személyes adatai kezelése ellen, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

Amennyiben Ön tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, úgy a személyes adatait töröljük. Kivételt képez az az eset, ha az adatkezelést kényszerítő erejű jogos okok indokolják, ideértve a közérdeket vagy azt az esetet, amikor az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges.

5. Jogorvoslati lehetőségek

5.1. Panaszt tehet a NAIH-nál

Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival, úgy Ön jogosult panaszt tenni a felügyeleti hatóságnál a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban, Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóságnál (NAIH).

NAIH

elnök: dr. Péterfalvi Attila

levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5

cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c

Telefon: +36 (1) 391-1400

Fax: +36 (1) 391-1410

web: http://naih.hu

e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu vagy privacy@naih.hu

5.2. Bírósághoz fordulhat

Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival és ezzel megsértették az Ön Adatvédelmi Rendeletben foglalt jogait, úgy Ön jogosult bírósághoz fordulni.

Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az Ön szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is.

Magyarországon a per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat. A bírósági eljárásra az Adatvédelmi Rendeletben foglaltakon túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyv, harmadik rész, XII. Címében (2:51. § - 2:54. §) foglaltak, valamint az egyéb a bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások irányadók.

6. Adatbiztonság

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy figyelembe véve a tudomány és technológia mindenkori állását, a megvalósítás költségeit, továbbá az adatkezelés jellegét, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat a megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtsuk végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantáljuk.

A személyes adatokat mindig bizalmasan, korlátozott hozzáféréssel, titkosítással és az ellenálló képesség lehetséges maximalizálásával, probléma esetén visszaállíthatóság biztosításával kezeljük. Rendszerünket rendszeresen teszteljük a biztonság garantálása érdekében.

 

 

7. Egyéb

Az Adatkezelő bármikor jogosult jelen Adatkezelési Tájékoztató foglaltakat módosítani. Az esetleges módosítás a honlapon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba..

 

Utolsó frissítés: 2020. május 30.



ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT

 

Adatkezelő megnevezése

KÓD Kft.

Adatkezelési folyamat megnevezése

Telefonos megkeresés és „Tiltó lista”, a tevékenység végzéséhez fűződő jogos érdek.

A tervezett adatkezelés leírása

(kezelt személyes adatok köre, adatkezelés célja és ideje)

Az Adatkezelő közvélemény- és piackutatási tevékenysége során nyilvános telefonszám adatbázisokból gyűjt telefonszámokat, és ezen keresi fel a kutatás alanyait. Aki a beszélgetés során jelzi, hogy nem szeretné, ha az Adatkezelő a jövőben ismételten megkeresné, azt „Tiltó listára” teszi annak érdekében, hogy elkerülje, hogy egy következő telefonszámkeresés során ismételten felhívja a megkeresés ellen egyszer már tiltakozó személyeket. A telefonszámok mellett az Adatkezelő több esetben a települést vagy irányítószámot, illetve az életkor csoportot is rögzíti az adatbázisában annak érdekében, hogy az adott kutatáshoz legmegfelelőbb személyeket kiválassza.

 

Az érdekmérlegelés szükségességének oka

Az európai parlament és a tanács (EU) természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban: Rendelet) szóló 2016/679. számú rendelete 6. cikk (1) f) pontja szerint személyes adat kezelhető, ha „az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek."

A Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap alkalmazásakor az adatkezelő köteles érdekmérlegelési tesztet elvégezni annak megállapítására, hogy az által alkalmazni kívánt adatkezelési művelet esetén az érintett érdekei és alapvető jogai nem élveznek-e nagyobb védelmet az adatkezelő jogos érdekével szemben, valamint, hogy az adatkezelési tevékenység folytán az érintettek jogai nem sérülnek-e.

 

 

Vizsgálandó szempont

A vizsgálat szövege

Mérleg

1.       Lehetséges jogalapok vizsgálata

 

Az adatkezelés jogszerűségének egyik legfontosabb feltétele, hogy az adatkezelő az adatkezeléshez megfelelő jogalappal rendelkezzen, mely a személyes adatok kezelésének legáltalánosabb eseteiben a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésében felsorolt feltételek (jogalapok) bármelyikére hivatkozással teljesíthető.

 A Rendelet 6. cikk 1) bekezdésében foglalt jogalapok közül az:

a) Az érintett hozzájárulása: A hozzájárulás jelen esetben nem megfelelő jogalap, mivel a telefonszám rögzítése még azelőtt megtörténik, hogy az érintettel kapcsolatba lépnénk, továbbá a tiltólista kezelése nem függhet az érintett akaratától, pont a cél hiúsulhatna meg egy rosszhiszemű érintett esetén.


b) A szerződés teljesítése érdekében végzett adatkezelés: Jelen esetben az érintettel nem jön létre szerződés, így a jogalap nem alkalmazható.

 

Mivel c) jogi kötelezettség, e) közérdekű feladat, vagy közhatalmi jogosítvány nem áll fenn, így ezek a jogalapok nem alkalmazhatók.

 

A Rendelet 6. cikk 1) bek. d) pontja kizárólag akkor alkalmazható, ha más jogalap nem alkalmazható és fennáll az érintett létfontosságú érdekének védelmének szükségessége. Jelen dokumentumban vizsgált esetben ilyen körülmények nem állnak fenn.

 

A fentiek alapján jogalapként kizárólag a rendelet 6. cikk 1) bek. f) pontja lehet alkalmazható. A következőkben megvizsgáljuk, hogy mi az Adatkezelő beazonosítható jogos érdeke és, hogy ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek-e az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.

Nem alkalmazható egyéb jogalap

 

2.       Az érdek megnevezése és jogszerűségének megállapítása[1]

Az Adatkezelő jogos érdeke a tevékenység fűződő jogos érdek. Az adatkezelő tevékenységének lényege, hogy a lehető legtöbb személy véleményét megismerje. Ezek a személyek nem származhatnak mindig ugyanazon szűk körből, hiszen az megkérdőjelezné a kutatás hitelességét és reprezentatív jellegét, ezért nincs más választása, minthogy olyan nyilvános adatbázisból gyűjtse az adatokat, amely adatbázisba való bekerülés az érintett döntésén alapul (Eht. 162.§), tehát a nyilvános telefonkönyvekből. Ugyanakkor az Adatkezelő el szeretné kerülni, hogy olyan személyeket is megkeressen, akik mégsem szeretnének a továbbiakban kutatásokban részt venni, ezért „Tiltó listát „ hozott létre, melyen azok a telefonszámok szerepelnek, akiknek tulajdonosai jelezték, hogy többet ne keresse őket az Adatkezelő. Ezzel elkerülhető, hogy egy új adatgyűjtés során az ilyen érintett ismételten megkeresésre kerüljön. Az adatkezelő tevékenysége hatékonyan nem végezhető új ismeretlen telefonszámok nélkül, míg jogszerűen nem végezhető „Tiltó lista” nélkül.

A jogos érdek az Adatkezelő részéről tehát fennáll.

Az érdek meghatározott.

 

3.       A jogalapra vonatkozó jogi szabályozás

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

160.§ (4) bek.: Az előfizető számára külön költség nélkül biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére:

a) kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus névjegyzékből;

b) *  az előfizetői névjegyzékben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatóak fel közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás céljára;

c) lakcímét csak részben tüntessék fel az előfizetői névjegyzékben.

162. § (1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer vagy előfizetői kapcsolat létrehozására szolgáló más automatizált eszköz az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- és piackutatás céljára, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.

Az adatkezelő nem használ automatizált hívórendszert.

(2) Tilos közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából olyan előfizetővel kapcsolatot kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni.

Erre szolgál az adatkezelő „Tiltó listája”.

(3) Az előfizető kifejezett hozzájárulása ellenére sem lehetséges olyan közvetlen üzletszerzési, tájékoztatási, közvélemény- és piackutatási célú küldemény továbbítása, amelyből nem ismerhetők fel a feladó azonosító adatai.

Nem történik ilyen továbbítás.

Az Adatkezelő jogos érdeke nem is ütközik jogszabályba, vagy jó erkölcsbe. Az érintettek méltósága nem sérül, az adatkezelés nincs az érintettre hatással.  

Az érdek nem ütközik jogszabályba.

 

4.       Az adatkezelés szükségessége

4.1.Szükségesség:

A fent kifejtettek szerint, ha az Adatkezelő nem kutatna új megkérdezettek után, úgy tevékenysége hitelessége és reprezentatív jellege kérdőjeleződne meg. Enélkül, vagy kizárólag más módon pl.: utcai leszólítással, online kutatással nem végezhető hatékonyan a tevékenység, ugyanis jelenleg ez a leghatékonyabb módszer. Az utcai interjúnál, vagy a fókuszcsoportos interjúnál őszintébb válaszok születnek, hiszen a megkérdezett „arc nélkül” anonim módon válaszol, míg az online kérdőívnél jelentősen több személy szólítható ilyen módon, mivel a megkeresést az Adatkezelő kezdeményezi, nem pedig a megkérdezett „kattintására” indul meg. A „Tiltó lista” kezelése pontosan az érintett akaratának tiszteletben tartása miatt elengedhetetlen.

4.2.Rendelkezésre áll-e más eszköz:

A fentiek alapján tehát nem áll rendelkezésre megfelelő enyhébb eszköz. Enyhébb eszköz alkalmazására is sor kerül az online kérdőívek esetén, azonban annak kizárólagos alkalmazása esetén az Adatkezelő tevékenysége ellehetetlenülne.

Az adatkezelés elengedhetetlenül szükséges.

 

5.       Az érintett védendő érdeke elsőbbséget élvez-e

5.1.Éri hátrány az érintettet? Számíthat az érintett az adatkezelésre?[2]

Az Alaptörvény rendelkezése értelmében mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez. A Rendelet célja, hogy az Európai Unión belül erősítse és egységesítse az egyén online környezetben is érvényesülő, magánszférához fűződő és a személyes adatok védelméhez való jogát.

A személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelését illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedések elmulasztását a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendeli.

Az érintettnek, mint természetes személynek a fentiek szerinti védelmet élvező érdeke fűződik ahhoz, hogy

ü  információs önrendelkezési jogát gyakorolhassa;

ü  személyes adatainak mások általi kezeléséről rendelkezhessen;

ü  magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák;

ü  az információs önrendelkezési jog érvényesülését elősegítő, továbbá a személyes adatok és ezen keresztül a magánszféra védelmét elősegítő jogszabályok rendelkezései érvényesüljenek.

Az érintett tekintetében nem azonosítható be sem negatív, sem pozitív hatás az adatkezelés tekintetében. Az Adatkezelő a megkérdezettek által adott válaszokat külön, a telefonszámtól elkülönített módon tárolja és dolgozza fel. A megkérdezett személye és a válaszok nem kapcsolhatók össze a későbbiekben. Ettől függetlenül, amennyiben a megkérdezett nem kíván a későbbiekben ilyen jellegű megkeresést kapni, a telefonszáma „Tiltó listára” kerül, így az esetleges „frusztráció” mint negatív hatás is elkerülhető.

5.2. Gyakorolhatja az érintett a jogait?

ü Tájékoztatás és hozzáférés – Az érintett kérhet tájékoztatást a telefonszám megadásával, ugyanis más adat rögzítésére nem kerül sor;

ü Helyesbítés – A jog gyakorlása nem életszerű.;

ü Törlés – Az érintett kérheti az adatok törlését, bár ebben az esetben a tiltó listára kerülés hatékonyabb eszköz lehet,

ü Korlátozás – Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását, ez a „Tiltó lista”,

ü Tiltakozás – Az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen, ennek lényegét is a „Tiltó lista „ valósítja meg, bár ebben az esetben törlésre nem kerül sor. Kérés esetén törlésre is sor kerülhet, ugyanakkor ilyen esetben fennáll a veszélye az ismételt megkeresésnek.

 

5.3. Kezelünk-e különleges, vagy, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó adatot? Nem.

5.4. Történik profilalkotás? Nem

5.5. Kezeljük-e kiszolgáltatok személyek adatait? Nem

5.6.Az adatkezelés nagy mennyiségű személyes adat alapján zajlik, és nagyszámú érintettre terjed ki? Igen, ugyanakkor kizárólag a korábban jelzett adatok rögzítésére kerül sor.

 

Az érintettet hátrány nem éri

 

6.        A korlátozás arányossága[3]

6.1.Adattakarékosság és célhoz kötöttség:

A cél eléréséhez szükségesen, kizárólag a telefonszám, korcsoport, település, vagy irányítószám rögzítésére kerül sor.

6.2. Adatbiztonság

Az elektronikus dokumentumokhoz korlátozott hozzáférésű tárolása történik. Amennyiben nyomtatásra kerül sor, úgy a kinyomtatott listákat a nap végén meg kell semmisíteni.

Az Adatkezelő az adatbiztonság érdekében minden olyan technikai, szervezeti, szervezési és egyéb olyan műszaki feltételt biztosít, intézkedést megtesz, amely a kezelt adatok jogellenes nyilvánosságra hozatalát, jogosulatlan adattovábbítását, hozzáférését, módosítását, megsemmisülését megakadályozza.

6.3. Az érintett teljeskörű és átlátható tájékoztatása megtörténik?

Az Adatkezelő az adatkezelési tájékoztatóban tájékoztatja az érintettet az adatok kezeléséről, valamint a megkeresés során is rövid tájékoztatást nyújt.

A korlátozás arányos

 

Következtetés

A fentiek alapján megállapításra került, hogy a vizsgált adatkezelés

             szükséges és arányos                                      nem végezhető jogos érdek alapján

Döntés indoklása, megjegyzés

Az adatkezelés mellett szóló fő érvek:

ü  Elengedhetetlenül szükséges a tevékenység végzéséhez;

ü  A megkereséskor elhangzik a tájékoztatás és „Tiltó lista „ is rendelkezésre áll;

ü  Az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen.

Az adatkezelés ellen szóló érvek:

ü  Nem azonosítható be ilyen.

 

Hatásvizsgálat szükségessége: Nem szükséges hatásvizsgálat.

Felülvizsgálat szükségessége: Éves felülvizsgálat szükséges.

 

Összegzés:

A mérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelés nem jelent szükségtelen és aránytalan korlátozást az érintett érdekeire, alapvető jogaira vagy szabadságaira nézve. Az érintett már az első kapcsolatfelvételkor megismeri az adatkezelés körülményeit, és az őt megillető jogokat. Az érintett az adatkezelés ellen tiltakozhat. A fenti mérlegelés alapján megállapítható, hogy az adatkezelés szükséges és arányos, nem okoz indokolatlan beavatkozást az érintett magánszférájába, az Adatkezelő jogos érdeke tehát az adatkezelés jogalapjául szolgálhat.

Dátum

2020.05.30.

Képviselő aláírása

 

 



[1] GDPR preambulum (39) „A személyes adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie. A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni. Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról. A természetes személyt a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogy hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat.(…)”

[2] GDPR (47)”(…)Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.(…)”

[3] GDPR (39) „A személyes adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon megfogalmazottnak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük. A személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasnak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Személyes adatok csak abban az esetben kezelhetők, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel észszerű módon nem lehetséges elérni. (…)”