A televízió, a család és az iskola hatása a mai gyerekek, fiatalok gondolkodására és értékeire, 2005
A 2005 szeptemberében, 1500
fő bevonásával elvégzett reprezentatív kutatás arra próbált választ
adni, hogy a fiatalok gondolkodására a televízió, a család vagy az
iskola van-e a legnagyobb hatással. A telefonos megkérdezés válaszadói
1-től 3-ig terjedő skálán állították fontossági sorrendbe a fiatalokat
befolyásoló három tényezőt.
Televízió
A televízióval kapcsolatban a válaszadók 97,6 %-a foglalt állást. Az 1465 fő válaszából kiderül, hogy a döntő többség a televíziót tartja a legfontosabb befolyásoló tényezőnek.
1. ábra
Száz emberből hatvanöt vélekedett úgy, hogy a legmarkánsabban a TV hat a fiatalok világszemléletére. A médium hatását mintegy minden hetedik ember a második, és minden ötödik fő a harmadik helyre sorolta.
A különböző településtípusokon élők különbözőképpen vélekednek az egyik legelterjedtebb audiovizuális eszköz hatásairól. Megfigyelhető, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagnál magasabb azok aránya, akik az első helyre sorolják a TV befolyásoló hatását, míg a városokban és a községekben alacsonyabb. A községekben továbbá minden negyedik ember csak a harmadik helyre sorolja a televízió befolyásoló képességét. Kérdésünk arra irányult, hogy kiderítsük: a kutatásba bevont személyek egyetértenek-e azzal, hogy Magyarországon ne termeljünk génkezelt élelmiszereket.
2. ábra
Az iskolai végzettség és a televízió hatásának sorrendbe állításakor megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek körében az országos 65,1%-os aránynál többen sorolták a TV-t az első helyre: mind a főiskolát, mind az egyetemet végzettek körében 70%-nál többen vélekednek úgy, hogy a családnál és az iskolánál is jobban befolyásolja a fiatalokat a televízió.
3. ábra
Család
A család és az iskola hatásának megítélésével kapcsolatban 14 válaszadó nem tudott érdemben nyilatkozni. A további 1451 válaszadóknak közel 28%-a jelölte meg a családot első helyen, mint a gyerekek, fiatalok gondolkodásmódját befolyásoló tényezőt.
4. ábra
A válaszadók mintegy fele a második, míg majdnem negyede csak a harmadik helyen számol a családdal, mint befolyásoló tényezővel.
Érdekes megvizsgálni a családdal kapcsolatos vélekedések sorában a válaszadók aktivitását. A legfigyelemreméltóbb maguknak a fiataloknak, vagyis a diákoknak a vélekedése önmagukról: e korcsoport messze átlag felett - majdnem minden harmadik diák - az első helyre tette a család hatását. Ők azok, akik körében a legkevesebben - minden ötödik diák - sorolta leghátrább családjuk hatását. Messze átlag alatt a nyugdíjasok sorolták az első helyre a családot, mint a gyerekek, fiatalok gondolkodására, értékeire ható tényezőt és e korcsoport körében az átlagnál magasabb azok aránya, akik szerint a család hatása a legkisebb: több mint 25%-uk vélekedett így.
5. ábra
Iskola
1451 válaszadó közül mindösszesen 7,7% százalék vélekedett úgy, hogy az iskolát helyezi az első helyre a gyerekek, fiatalok gondolkodását befolyásoló tényezők közül. Több, mint az emberek egyharmada a második, míg 55%-nál is többen a harmadik helyre sorolták az oktatási intézmények hatásának fontosságát.
6. ábra
Érdekes összefüggések olvashatók ki az iskolai végzettség és az iskola hatásának a mai gyerekek, fiatalok gondolkodására való hatásáról: minél magasabb végzettségű a válaszadó, annál csekélyebb jelentőséget tulajdonít az iskola hatásának. Ez megjelenik abban, hogy az emberek hány százaléka helyezte első, második, illetve harmadik helyre ezen hatást. Míg az első és második "helyek" száma csökken az iskolai végzettség egyre magasabb szintével, a harmadik helyek száma növekedést mutat.
7. ábra
Ha ezen kérdéskör kapcsán az aktivitást is megvizsgáljuk, fontos megállapításokat tehetünk: a diákok - vagyis a gyerekek, fiatalok - körében a legmagasabb azok aránya, akik az iskola hatását első helyre sorolták (száz diákból több, mint kilenc válaszadó), ugyanakkor az ő köreikben mérhető a harmadik helyek legmagasabb aránya is (több, mint 60%). A diákokon kívül még a nyugdíjasok tulajdonítanak az átlagnál nagyobb fontosságot az iskola hatásának, míg a részmunkaidőben dolgozóknál messze a legalacsonyabb azon emberek száma, akik csak a harmadik helyre sorolják az iskolát, mint a gyerekeket és fiatalokat befolyásoló tényezőt.
8. ábra
Összességében kijelenthetjük, hogy az emberek elsöprő többsége a televíziót tekinti a gyerekek és fiatalok gondolkodását leginkább befolyásoló tényezőnek. A második helyre a család, a harmadikra az iskola került.
A községekben és a városokban, továbbá a felsőfokú végzettségűek körében az országos átlagnál magasabb, míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken és az alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók körében kisebb azon válaszadók aránya, akik a televíziót teszik az első helyre.
A második helyen "végzett" befolyásoló tényező, a család, a diákok körében érte el a legmagasabb arányszámot, míg a harmadik iskola szintén köreikben érte el a legkiemelkedőbb helyezést. További érdekesség még, hogy az egyre magasabb kvalifikációval rendelkezők egyre kevesebb jelentőséget tulajdonítanak az iskola fiatalokra és gyerekekre gyakorolt befolyásolási képességének.
A kutatás 2005. szeptemberében 1500 fő telefonos megkérdezésével zajlott, országos reprezentatív mintán. A mérés hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +-2,6%.