A környezetvédelem megítélése Magyarországon, 2005

Milyen a környezetvédelem megítélése Magyarországon? 
Erre a kérdésre kerestünk válaszokat az 1277 fő bevonásával 2005. októberében készült reprezentatív kutatásunkban.







A problémakört két részre bontottuk:

1. A válaszadók vélekedése a jelenlegi magyar környezetvédelemről
2. A megkérdezettek szerint mely területekre kellene fókuszálni a jövőben.

Az elemzés során a kérdésekre érdemi választ adók véleményét vizsgáltuk. Az első kérdésre 1272-en tudtak, vagy akartak válaszolni, míg a másodikra 1258-an.

1. Vélekedés a környezetvédelem helyzetéről
A környezet pusztulása gyorsul, ami nem csak a felfokozott környezetterhelésnek, de a környezetvédelem elégtelenségének is köszönhető, így a válaszadók három pesszimista opcióból válogathattak. Az emberek közül a legtöbben (41,4%) azon a véleményen vannak, hogy a terület nem kap annyi pénzt, amennyivel sikert lehetne elérni. Nagyjából megegyezik azok aránya (tízből közel minden harmadik ember), akik úgy vélekednek, hogy még az adott lehetőségekkel sem él az ország, illetve, azoké, akik szerint az illetékesek csak beszélnek, de nem tesznek semmit környezetünk megóvása érdekében.

                                                                                     1. ábra

A nemek vélekedése a környezetvédelem helyzetéről - ha nem is jelentősen, de - különbözik. A nők körében az átlagnál magasabb azon válaszadók aránya, akik úgy foglalnak állást, hogy az érintett szervek nem szánnak elégséges összeget a környezetvédelemre, illetve mindenki csak beszél, de nem tesz szinte semmit. A férfiak körében az átlagosnál magasabb azok száma, akik szerint az ország még az adott lehetőségeivel (pl. uniós pályázatok) sem él megfelelően. Ez utóbbi válasz a férfiaknál a második, míg a nőknél a harmadik helyen végzett.

                                                                                 2. ábra

Az iskolai végzettség figyelembe vételénél megállapítható, hogy minél magasabb szintű intézményt végzett a válaszadó, annál alacsonyabb azon válaszok aránya, akik úgy vélekednek, hogy "mindenki csak beszél, de nem tesznek szinte semmit".



                                                                                 3. ábra


2. A környezetvédelem területei, ahol előre kell lépni
A legfontosabb környezetvédelmi teendők között sok elképzelés szerepel. Az első helyre a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése került, a válaszadók 28%-a vélekedett így. Minden negyedik ember a környezetbarát üzemanyagokra történő átállás ösztönzésében és ugyanennyi a környezetbarát termékek gyártásában látja a megoldást. Ugyanakkor sokan - a válaszadók majdnem 20%-a - a szelektív hulladékgyűjtésre helyezné a hangsúlyt a környezet állapotának előre lendítése érdekében.

                                                                                4. ábra

A válaszadók lakhelyének településtípus szerinti vizsgálatánál megfigyelhető, hogy a városoktól (Budapest és megyeszékhelyek) a községekig haladva egyre csökken azok aránya, akik a megújuló energiaforrások használatának ösztönzését tartják a legfontosabb környezetvédelmi intézkedéstípusnak.
                                                                               5. ábra

Az iskolai végzettséget is figyelembe véve szembetűnő, hogy minél magasabb szintű iskolázottsággal bír a válaszadó, annál valószínűbb, hogy a szelektív hulladékgyűjtést tartja a legfontosabb problématerületnek. Míg a nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek körében csak tízből egy ember szerint ez a legfontosabb környezetvédelmi teendő, addig az egyetemet végzettek körében tízből ketten vélekednek így. További érdekesség még, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkezők körében százból három ember a legégetőbb környezetvédelmi teendők között a felsoroltaktól eltérő tevékenységet említett.
                                                                                    6. ábra

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a legtöbb ember a pénzügyi háttér hiányában látja a környezetvédelmi tevékenységek elégtelenségét; e választ adók között az átlagnál nagyobb arányban szerepelnek a nők. Minél magasabb végzettségű a válaszadó, annál inkább jellemző, hogy a környezetvédelmi kiadások elégtelen szintjét vagy a lehetőségek rossz kihasználását tartja a felelősnek a hazai környezet rossz állapotáért. Ami a megoldásokat illeti, a legtöbben a megújuló energiaforrások ösztönzésében látják a kivezető utat, különösen jellemző ez a vélekedés a városiakra. A "legkevésbé sikeres" konkrét megoldási terület, a szelektív hulladékgyűjtés annál népszerűbb válasz, minél magasabb végzettséggel rendelkezik a megkérdezett.

A kutatás 2005. októberében 1277 fő telefonos megkérdezésével zajlott, országos reprezentatív mintán. A mérés hibahatára - a vizsgált kérdések esetén - 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +-2,9%.