Magyarországi internetezők, 2005

Danó Györgyi: Magyarországi internetezők

Az alábbiakban egy Internetezési szokásokkal foglalkozó empirikus kutatás főbb eredményei kerülnek be mutatásra. A kutatás képet ad arról, hogy mekkora szerepet játszik az Internetrnet a magyar lakosság egyes döntéseiben,vizsgálja azt, hogy milyen célból Interneteznek, milyen esetekben használják információ gyűjtésre, valamint, hogy milyen szokások jellemzik a különböző demográfiai jellemzőkkel rendelkező csoportokat. 1. Bevezetés A magyarországi Internetpenetrációt a korábbi várakozások ellenére még mindig igen lassú növekedés jellemzi. Az NRC Piackutató Kft. és a TNS Hungary 2006. első félévi Interbus kutatása szerint a 15-69 éves magyar lakosság 32 százaléka tekinthető rendszeres internetezőnek. Legjellemzőbb internetes tevékenységeik közé az e-mailezés, a böngészés és az online magazinok olvasása tartozik. Az alábbi kutatás képet ad arról, hogy mekkora szerepet játszik az Internetrnet a magyar lakosság egyes döntéseiben, milyen esetekben használják információ gyűjtésre, illetve milyen szokások jellemzik a különböző demográfiai jellemzőkkel rendelkező csoportokat. 2. Kutatási eredmények Az adatfelvétel 2005. végén zajlott egy panelkutatás keretében. A kérdezőbiztosok 1032, 18 éven felüli személyt kérdeztek meg telefonon. A kutatás országos, nemre, korra, és településtípusra nézve reprezentatív mintán történt; a minta egyenletlensége súlyozással lett korrigálva. Az eredmények hibahatára 1000 válaszadó esetén, 95%-os valószínűségi szint mellett ą3,2%. 2.1 Internet használat A válaszadók több, mint fele Internetezik valamilyen rendszerességgel, (38,4% rendszeresen, 17,2 alkalmanként), 38,4%-uk viszont soha. Függetlenül attól, hogy használja-e az Internetet, a megkérdezettek 70,1%-a fér, férhetne hozzá valamilyen módon. Egy nyitott kérdés segítségével vizsgáltam azt, hogy miért szoktak, avagy nem szoktak netezni a megkérdezettek. A világhálót használók spontán említései között messze a leggyakoribb az információ szerzés és tájékozódás volt (40,8%). Azok, akik nem használják, alapvetően négy fő érvet soroltak fel: a leggyakrabban az érdektelenséget említették (32,0%), továbbá, azt, hogy nem értenek hozzá, nem ismerik, nincs szükségük rá, nem látják értelmét, és minden 5. válaszadó (18,4%) hivatkozott anyagi okokra. A válaszkategóriákat és megoszlásukat mutatja be az 1. táblázat.

1. táblázat Miért szokott / nem szokott Internetezni?

A következő kérdésblokk segítségével arra kerestem a választ, hogy akik Interneteznek, azok az elmúlt egy évben mire használták a világhálót, illetve azokat a tevékenységeket, amiket még nem végeztek itt, tervezik-e a következő egy évben. A tervekre azok esetében is rákérdeztünk, akik ez idáig még egyáltalán nem éltek az Internet nyújtotta lehetőségekkel. Az összes megkérdezett 50,7%-a Internetezett már valaha. A válaszadók közül a legtöbben az elmúlt egy évben információt kerestek, híreket olvastak a neten. (43,1% és 42,0%) Hasonló azok aránya, akik e-maileztek (40,3%) valamint több, mint minden harmadik válaszadó szörfözött szórakozásból és olvasott internetes fórumot. A chetelők aránya már csak 21,3%. Az Interneten vásárlók, valamint az Interneten rendelők, foglalók, de nem a neten fizetők 13,3% illetve 11,6%-nyian vannak, viszont mindenképpen említésre méltó, hogy mindkét esetben a válaszadók 12-13%-a említette, hogy eddig ugyan nem élt ezekkel a lehetőségekkel, de a jövőre nézve - egy éves távlatban - szándékában áll. A tervek szempontjából a legtöbben az Interneten történő telefonálás igénybevételét említették, a válaszadók 15,5%-a tervezi ezt a következő egy évben.

1. ábra Elmúlt egy évben végzett internetes tevékenységek

2.2 Az Internet, mint információforrás Arról is megkérdeztük a válaszadókat, hogy néhány tevékenységgel (egyes termékek vásárlása, moziműsor keresése, receptgyűjtés, tájékozódás politikai kérdésekben) kapcsolatban kinek szokták kikérni a véleményét, honnan szereznek információt. Minden egyes tevékenységnél négy kategóriát jelölhettek meg, ezek: 1. ismerősök, 2. újság cikkek, rádió és tv műsorok, 3. reklámok: televízióban, rádióban, újságban, szórólapokon, plakáton, 4. Internet, e-mail reklám. A teljes lakosságra nézve a fentiek közül a legkevésbé jellemző minden egyes esetben az Internetes információgyűjtés volt. Az élelmiszervásárlás esetén döntőek a reklámok, politikai tájékozódás esetén pedig az újásg cikkek, tv és rádióműsorok dominanciája figyelhető meg.

2. ábra Információ források I.    3. ábra Információ források II.

Ha megnézzük az Internetes források említését az összes forrás arányában, azt találjuk, hogy a különböző műszaki termékek vásárlásánál és a moziműsorok kiválasztásakor annak 1/6-od, illetve 1/7-ed részét teszik ki. Receptgyűjtéskor már csak minden 10. említés Internetes forrás, a többi esetben pedig ennél is kisebb az aránya.

4. ábra Információ források III.

Kor szerinti bontásban vizsgálva, az látható, hogy az egyes korosztályokba tartozók ugyan eltérő mértékben használják e tevékenységek során az Internetet, így döntéseikben és más-más mértékben játszik szerepet, ugyanakkor abban nincs különbség, hogy mindegyik korosztályban a legtöbben autóvásárláskor tájékozódnak a neten.

5.ábra Internetes információ források, korcsoportok szerint

Nemek szerint nézve érdekes eredmény, hogy egyedül a receptgyűjtés esetén említették többször az Internetet a nők. Élelmiszer vásárlás esetén közel ugyanannyi nő és férfi (6-6%) tájékozódik a világhálóról, ruhavásárláskor pedig csekély mértékben, de már a férfiak vannak többségben (9%).

6.ábra Információ források, nemek szerint

Azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy az elmúlt fél évben ők maguk adtak-e tanácsot, avagy mások kértek-e tanácsot tőlük vásárlással kapcsolatban. Azok, , akik erre a kérdésre azt válaszolták, hogy ez rendszeresen megesett velük, nagyobb arányban említették az Internetet, mint hírforrást. Ez esetükben autóvásárlás és műszaki termékek vásárlásakor az összes említésekből 5-6%-kal nagyobb részt tesz ki, mint a teljes minta esetén. Az eredményekből tehát megállapítható, hogy a véleményformálók az átlagosnál nagyobb mértékben használják a világhálót információ gyűjtésre. 2.3 Az információforrások hitelessége A fenti eredmények tükrében érdekes kérdés, hogy valyon miképp vélekednek az egyes médiumok hitelességéről a megkérdezettek. A válaszadók egy öt fokú skála segítségével fejezhették ki véleményüket. Az eredmények azt mutatják, hogy igazán jelentős különbség nincs az egyes médiumok megítélésében. E kis különbségeket figyelembe véve a rádiót tartják a leghitelesebbnek és a nyomtatott sajtót a legkevésbé. Az Internetet maximálisan hitelesnek tartók aránya (5-ös érték a skálán) 12,1%, ami mindössze 0,2% ponttal marad el, a legtöbbek által 5-ös re értékelt televíziótól. Figyelemre méltó az is, hogy az Internet használók, és az Internetet nem használók véleménye között lényegében nincs különbség és az egyes demográfiai csoportok véleménye között sem mutatható ki szignifikáns különbség.

7.ábra Hírforrások hitelessége I.   8.ábra Hírforrások hitelessége II.

Összegzés Az Internet használók köre, ha nem is radikálisan, de folyamatosan bővül, manapság már nem kizárólag csak az informatika iránt különösen érdeklődők és a fiatalok használják az Internetet, hanem egyre több háziasszony, vagy középkorú is. Jól példázza ezt, hogy a legjobb ételreceptek gyűjtésekor nem csak a 20-29 éves korosztály képviselői, de az idősebbek is igénybe veszik a világhálót. Az Internet használat elterjedését továbbra is gátolják az anyagi tényezők, melyek az Internet-előfizetési díjon túl kiterjedhetnek esetlegesen a számítógép vásárlással, a hozzáférés kiépítésével járó, továbbá bizonyos kapcsolatok (modem, ADSL) esetén a telefon költségekre is. A felhasználók összetételék változásával, várhatóan tovább szélesedik a használat köre, új és újabb szolgáltatások és tartalmak jelennek meg, amik jelentősen megváltoztathaják a mindennapi ember és az informatika viszonyát. Irodalomjegyzék [1] Eszes István - Bányai Edit (2002): Online m@rketing, Műszaki Könyvkiadó. [2] Hofmeister Tóth Ágnes-Simon Judit-SajtosLászló (2003): Fogyasztói elégedettség, Alinea Kiadó [3] Kotler, P. (2002): Marketing Management, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. [4] Naresh K. Malhotra (2001): Marketingkutatás, Műszaki Könyvkiadó. [5] Paul A. Scipione (1994.): A piackutatás gyakorlata, Springer Verlag [6] Vasné dr Egri Magdolna (2006): Marketingdöntések az Internet világában, Harvard Business Manager pp.16-28 [7] http://www.nrc.hu (2006.10.03.)