 A 2008-as év
meglehetősen mozgalmasan indult a nemzetközi hírek, események
tekintetében. Január második felében végzett országos reprezentatív
felmérésünkben azt vizsgáltuk, vajon a magyarok mely külföldi híreket
tartották a legfontosabbnak és figyelemmel kísérik-e az amerikai
elnökválasztást. Választ kerestünk arra is, hogy miképp vélekednek az
időszak híreinek fókuszában álló George W. Bushról és Nicolas
Sarkozy-ről.Eredmények A nagyvilág hírei Először arra kértük a válaszadókat, hogy nevezzék meg az elmúlt hetek legfontosabb külföldi híreit (maximum hármat, spontán módon). A három említést együttvéve leggyakoribb válasz (29,7%) az amerikai elnökválasztás volt, valamivel több, mint minden második megkérdezett említette. Hozzávetőlegesen az összes említés egy-egy tizedét teszik ki George Bush közel keleti látogatása (12,3%), a szerbiai elnökválasztás (11,5%) és a gazdasággal kapcsolatos negatív hírek, mint az amerikai recesszió, a tőzsdék esése vagy éppen az olaj és az arany árának rekord szintre emelkedése (9,6%). A további válaszok az összes valamivel több, mint 1/3-át alkotják, köztük a legkülönbözőbb hírek fordultak elő. A legalább 2%-ot kitevő említéseket az 1. ábrán tüntettük fel. |
 1. ábra |
| USA A magyarok fele követi figyelemmel az amerikai elnökválasztás eseményeit, közel 1/10-ük most ugyan még nem, de tervezi, hogy a későbbiekben fogja. 40% nyilatkozott úgy, hogy nem követi az eseményeket, ugyanakkor közülük is sokan rendelkeznek információval az amerikai választásról és a következő kérdésnél meg tudták nevezni azt a jelöltet, aki szerintük az USA következő elnöke lesz. |
 2. ábra |
| Úgy tűnik a demokrata párt két nagy esélyes jelöltje közt dúló éles harc lekötötte a magyar lakosság figyelmét és közben a republikánusokról szinte teljesen meg is feledkeztek. (Megjegyzés: Ekkor még nem rajzolódott ki a republikánus jelöltek erőviszonya, azóta a szuper kedd előtti erősödő kampányok és az időközben lezajlott előválasztások révén reflektorfénybe került a republikánus oldal, illetve John McCain is.) Lényegében, akik tudtak és akartak válaszolni a kérdésre (a megkérdezettek valamivel több, mint fele) demokratapárti nyertest várnak. Az összes válaszadó 41,9%-a Hillary Clinton győzelmére tippelt, 11,6% Barack Obamáéra. Az eseményeket követők körében ezek az arányok: 53,3% illetve 16,7%. Arra, hogy ebből a csatából Obama kerül ki győztesen, az átlagosnál nagyobb arányban voksoltak a férfiak, a legfiatalabb (18-29 év) korosztályba tartozók, a városi lakosok és a magasabban iskolázottak. |
 3. ábra |
| George Bush 2008. januári közel-keleti látogatásáról a megkérdezettek többsége, 77,8% hallott. |
 4. ábra |
|
E látogatás alkalmával Bush hangsúlyozta, szeretné elérni, hogy
mandátumának lejártáig megalakuljon az önálló Palesztin állam. Alig
akadt olyan válaszadó (0,9%), aki úgy vélekedik, hogy ez biztosan be fog
következni, és mindössze 5,7% válaszolta azt, hogy valószínűleg meg fog
alakulni. A többség pesszimista e kérdésben, a valószínűleg nem és a biztosan nem fog megalakulni válaszokat adók aránya 22,1% és 43,4%. A megkérdezettek több, mint 1-e (27,9%) nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. |
 5.ábra |
| A magyarok alapvetően nem szimpatizálnak George Bush-hal és elnöki tevékenységét is negatívan ítélik meg. A két szempont tekintetében igen hasonló eredmények születtek. A válaszadók e kérdéseknél ötfokú skála segítségével fejezték ki véleményüket. A releváns választ adók szimpátia tekintetében átlagban 2,3-es osztályzat adtak Bushnak, elnöki tevékenységét átlagban 2,2-re értékelték. Egyetlen válaszadó sem volt, aki 5-ös osztályzatot adott volna Bush-nak akár a szimpátiára, akár az alkalmasságra vonatkozóan. A nők kedvezőbb véleménnyel vannak az amerikai elnökről, mint férfi társaik, a legfiatalabbak (18-29 évesek) pedig lényegesen kritikusabbak vele szemben, mint a 30 év felettiek. A részletes eredmények a 6. és 7. ábrán láthatók. |
 6.ábra  7.ábra |
|
Franciaország Franciaországgal kapcsolatban a hírekben hol elnöki látogatásai, hol magánélete révén nap mint nap szereplő Nicolas Sarkozy-ről kérdeztük a magyar lakosságot. A témához kapcsolódó első kérdésünk során arra kértük a válaszadókat, hogy nevezzék meg Franciaország elnökét. A megkérdezettek 69,6%-a helyesen válaszolt. Azoktól, akik nem, vagy helytelenül tudták, hogy ki a francia elnök, megkérdeztük, hogy hallotta-e már Nicolas Sarkozy nevét. Alig akad olyan válaszadó, aki nemmel válaszolt volna, mindössze az összes megkérdezett 2,3%-a nem ismeri. |
 8.ábra |
|
Azoktól, akik hallottak Sarkozy-ről megkérdeztük, hogy hallottak-e
magyar származásáról, egyes tetteiről és azt, hogy miképp vélekednek
róla. Arról, hogy Sarkozy édesapja magyar volt csupán a válaszadók 2,2% nem hallott. (Megjegyzés: édesapja Nagybócsai Sárközy Pál 1928-ban született Budapesten.) |
 9.ábra |
| Sarkozy közel-keleti útjáról a válaszadók valamivel több, mint 2/3-a (68%) értesült, ennél is többen (78,3%) hallottak arról, hogy magánéleti dolgaitól, botrányaitól hangos a média. Ugyanakkor 2007. őszén tett amerikai látogatásakor elkövetett bakijáról, miszerint is bevándorlónak titulálta Condoleezza Rice-t, csak a megkérdezettek 1/3-a (33,6%) tudott. |
 10.ábra |
| Ahogy Bush, Sarkozy esetében is megkérdeztük, mennyire találják szimpatikusnak, valamint azt, hogy mennyire találják alkalmasnak arra, hogy Franciaország elnöke legyen. A két szempont tekintetében ez alkalommal is igen hasonló eredmények születtek. A válaszadók most is ötfokú skála segítségével fejezték ki véleményüket. A kérdésre érdemben válaszolók mind szimpátia, mind pedig alkalmasság tekintetében átlagban 3,1-es osztályzat adtak Sarkozynek. Míg nemek szerint nem mutatkozik különbség a francia elnök megítélésében, addig kor szerint vizsgálva, eltér az egyes demográfiai csoportok véleménye. A válaszadók korával párhuzamosan nő a Sarkozy iránt érzett szimpátia. Alkalmasság tekintetében változatosabb a kép, de itt is a legidősebbek vélekednek a legpozitívabban. A részletes eredmények a 11. és 12. ábrán láthatók. |
 11.ábra  12.ábra |
|
Összefoglalva, a magyarok 2008. január végén az időszak
legfontosabb külföldi hírnek az amerikai elnökválasztást tartották és
minden második válaszadó figyelemmel kíséri ennek eseményeit. A vizsgált
időszakban (az előválasztások kezdetekor, szuperkedd előtt két-három
héttel) a hazai lakosok 46%-a nem tudta vagy nem akarta megnevezni, hogy
szerinte ki lesz az USA következő elnöke, akik viszont érdemben
válaszoltak lényegében demokrata győzelmet várnak. Az összes
megkérdezett 42%-a vélekedett úgy, hogy Hillary Clinton lesz a
választások nyertese. Hozzávetőlegesen 10-ből 8 válaszadó hallott George Bush és 7 Nicolas Sarkozy közel-keleti látogatásáról. Kevesen hiszik, hogy sikeres lesz az amerikai elnöknek a látogatása során hangsúlyozott azon célja, hogy mandátuma lejártáig megalakuljon az önálló Palesztin állam. A többség, 65,5% borúlátó e kérdésben, mindössze a megkérdezettek 0,9% véli úgy, hogy biztos meg fog alakulni a Palesztin állam, 5,7% pedig valószínűsíti. A magyarok körében lényegesen népszerűbb Nicolas Sarkozy, mint George Bush. Öt fokú skála segítségével történő értékelés során átlagban az előbbit 3,1-es, utóbbit 2,3-as osztályzatot kapott a válaszadóktól. Az egyes osztályzatok megosztását tekintve, érdekesség, hogy Bush esetében nem volt egyetlen 5-ös osztályzat sem, a legrosszabb 1-es értéket viszont a válaszadók 27,6%-a választotta. Sarkozy-nél e válaszok aránya: 6,7% illetve 7,4%. A kutatás 2008. január második felében zajlott, országos reprezentatív mintán. Mintanagyság: 505 fő (hír és USA blokk) és 502 fő (hír és francia blokk), összesen 1007 fő. A mérés hibahatára az egyes kérdésre válaszolók számának függvényében 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +-4,4%. |