 A kisebbségek,
ezen belül is a romák helyzete egyre élesebb problémákat vet fel, egyre
gyakrabban kerülnek a hírek fókuszába. Gondoljunk csak az Olaszliszkán
brutálisan agyonvert tanárra és az ennek kapcsán kialakult lincs
hangulatra, avagy a Kanadába, Svédországba emigráló romákra. Sok
elképzelés látott már napvilágot arról, hogy mit lehetne, kellene
kezdeni ezzel a problémával, de érdemi megoldás még nem született.
Vélhetően szinte mindenki hallott már közvetlen környezetében olyan
esetről, hogy az elöregedett falvakon mennyire kiszolgáltatottak az
idősek a - többnyire - roma bűnözőkkel szemben, avagy a roma gyerekek
mit művelnek az iskolákban nem roma társaikkal. Elgondolkozott azon,
hogy miért is nem dolgoznak a romák, illetve ha dolgoznának, vajon akkor
is így viselkednének-e. Vagy éppen azon, hogy mekkora az esélyük arra,
hogy munkát találjanak, tanuljanak stb.
Arra voltunk kíváncsiak, milyen a romák megítélése a magyar lakosság
körében, hogyan viszonyulnak hozzájuk, továbbá, mit gondolnak arról,
miképpen lehetne megoldani ezt a kérdést.
A 2008. áprilisában készült felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy az
általánosan tapasztalható romaellenes hangulat ellenére a magyarok
meglehetősen toleránsak és elfogadóak a roma társadalommal szemben. A
következőkben e kutatás tapasztalatait ismertetjük.
Eredmények
Először azt kérdeztük meg a válaszadóktól, hogy szerintük vannak-e
rendes romák, ha vannak ők találkoztak-e velük, illetve mit gondolnak a
romák hány százaléka sorolható a rendesek közé.
Az első két kérdés eredményei meglehetősen hasonlatosak, szinte mindenki
(96%) szerint vannak - a saját mércéje szerint - rendes romák és
találkozott is már rendes romával.
|
1. ábra |
2. ábra |
A tekintetben, hogy a romák közt mennyi a rendesek aránya már jóval
árnyaltabb a kép. A megkérdezettek fele válaszolta azt, hogy 20%-nál
kevesebb és fele azt, hogy 20%-nál több. Az átlag érték 26% volt. Az
eredmények meglehetősen szórtak, 7% válaszolta azt, hogy ez az arány
0-1% közé tehető, és ugyancsak 7% azok aránya, akik 60 és 100% közötti
értéket említettek. A lakosság valamivel több, mint 1/3-a (34,7%)
szerint legfeljebb minden 10. roma tartozik a rendesek közé.
Roma tanulók
A megkérdezettek 87,8%-a nyilatkozott úgy, hogy abban az iskolában, ahol
ő vagy gyermeke tanul/tanult volt rendes roma tanuló. 84,9% el tudja
képzelni, hogy egy roma gyerek jobban tanuljon, mint a saját
gyermeke/unokája, és 5,6% nyilatkozott úgy, hogy erre van is példa. A
legtöbb magyar lakost (87,0%) nem zavarná, ha egy jó tanuló roma gyermek
ülne saját gyermeke/unokája mellett, néhányan pedig azt válaszolták,
hogy ez most is így van. Minden tizedik válaszadót (10,5%) viszont
zavarná ez a szituáció. |
3. ábra |
4. ábra |
5.ábra |
Roma értelmiség
A megkérdezettek 8/10-ét nem zavarná, ha roma orvossal vagy tanárral
kerülne kontaktusba.
Amennyiben a válaszadók egy roma orvoshoz kerülnének, 83,0%-uk megbízna
az orvosban, 6,2%-uk ugyan ott maradna, de utána elmenne egy másik
orvoshoz, 6,9%-uk inkább kimenne a rendelőből, míg 3,9% nem tudott vagy
nem akart a kérdésre válaszolni.
|
6.ábra
Amennyiben a megkérdezettek gyermekének/unokájának beiskolázásáról van
szó, 84,6% nyilatkozott úgy, hogy nem zavarná, ha roma tanítónő lenne
ott, ellenben 9,5% ez esetben inkább nem íratná be az intézménybe a
csemetét. Itt 5,9% a bizonytalankodók és nem válaszolók aránya.
7.ábra |
Konfliktus
A korábbi pozitív eredmények ellenére a válaszadók több mint fele
(51,9%) számolt be arról, hogy neki személy szerint, avagy családjának
volt konfliktusa romákkal. E téren szignifikáns különbség mutatható ki a
nők és férfiak között. Előbbieknek 45,7%-a válaszolt igennel,
utóbbiaknak 59,0%-a. Szintén jelentős a különbség az egyes korcsoportok
tapasztalataiban. A legtöbb konfliktusa a romákkal a legfiatalabbaknak
volt (77,6% válaszolt igennel), míg az ötven felettiek közül
hozzávetőlegesen 10-ből mindössze 4-en nyilatkoztak így. |
8.ábra
9.ábra |
Megoldás
Arra kértük a megkérdezetteket mondják el, ők szerintük mi a megoldás a
roma problémára. A megkérdezettek közel fele nem akart nyilatkozni,
avagy "nem tudom"-mal válaszolt. Minden 4-5. válaszadó szerint a
romáknak dolgozniuk kellene. Sokak a munkahelyteremtést tartják
szükségesnek, sokan pedig a munkára való kényszerítést. (pl. közmunka).
Kb. minden 10. magyar lakos gondolja azt, hogy csökkenteni kellene a
romáknak nyújtott segélyeket, sokan ezeket valamilyen teljesítményhez
(munka, gyerekek iskoláztatása) kötnék, hasonló azok aránya, akik
szerint az oktatásra kellene fektetni nagyobb hangsúlyt. Néhány olyan
válasz is elhangzott, ami szerint a többségnek kellene toleránsabbnak
lenni, illetve növelni kellene a támogatások mértékét. Szintén többen
említették a születésszabályozást, a fogamzásgátlás támogatását, illetve
a segélyek adásának maximális gyerekszámhoz való kötését.
Meglehetősen gyakran merült fel az a kritika, hogy nehéz/nem lehet
rajtuk segíteni, ha ők ezt nem akarják. Sokan sérelmezték, hogy a romák
jogai hangsúlyosak, míg a kötelezettségeikről alig-alig esik szó. Többen
szigorúbb fellépést sürgetnek velük szemben. Jó pár válaszadó szerint,
pedig a roma társadalomnak önmagán kellene segítenie, és hasonló
arányban vannak azok, akik szerint egyszerűen nem is lehet segíteni
rajtuk, illetve megoldani ezt a kérdést.
|
10.ábra |
Konfliktus és vélemény
Nem meglepő módon szoros összefüggés mutatható ki a romákkal kapcsolatos
vélemények és a között, hogy a megkérdezetteknek volt-e konfliktusa
velük. Akiknek volt bármiféle viszályuk a romákkal kritikusabbak velük
szemben, de ezzel együtt ez a csoport is igen elfogadónak mutatkozott.
Az egyik lényeges különbséget a két csoport között, a rendes romák
megítélésében találtuk. Azok között, akiknek már volt valamiféle
afférjuk romákkal, sokkal nagyobb azok aránya, akik szerint nincsenek
rendes romák. Ugyanez igaz arra is, hogy találkoztak-e rendes romákkal,
illetve az iskolájukban (gyermekük iskolájában) volt-e. A rendes romák
arányát a konfliktusba keveredettek átlagosan 21%-ra teszik, akiknek nem
volt velük összetűzésük 32%-ra.
Míg a roma orvosokban ilyen jellegű tapasztalattól függetlenül hasonló
mértékben bíznak meg az emberek, olyan iskolát, ahol roma tanítónő van,
kevésbé szívesen választanak a már konfrontálódottak. 80,9%-uk
nyilatkozott úgy, hogy beíratná ilyen intézménybe gyermekét/unokáját,
míg a roma összetűzéseket eddig elkerülőknek 90,8%-uk.
A roma kérdés megoldására vonatkozó intézkedések mindegyikénél
szignifikáns különbséget találtunk a két csoport véleménye között.
Akiknek már volt viszályuk romákkal lényegesen szigorúbb álláspontot
viselnek (lásd 11.ábra).
|
11.ábra
|
Összefoglalva, a kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy a
magyarok rendkívül toleránsak a romákkal szemben, még akkor is, ha
személyesen, avagy családjuk révén már volt konfliktusuk velük. A
megkérdezettek túlnyomó része hiszi, hogy vannak rendes romák és
találkozott is rendes romával. Ugyanakkor az összes roma között a
rendesek arányát átlagosan 26%-ra teszik, 1/3-uk pedig 10%-ban maximálja
ezt.
A romákkal kapcsolatos problémák megoldását legtöbben a munkára való
ösztönzés-kényszerítés révén képzelik megoldani. Sokak szerint
kulcskérdés még a segélyek csökkentése és az oktatás is.
A kutatás 2008. áprilisának
első felében zajlott, országos reprezentatív mintán. Mintanagyság: 802
fő. A mérés 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +/-3,5%.
|
