 Az elmúlt időszakban számos élelmiszer ára jelentősen megnőtt. A KÓD kutatásában azt vizsgálta, hogy a válaszadók mennyire érzékelték az árak emelkedését, mit gondolnak, hogyan fognak ezek változni a közeljövőben, illetve, mely termékek árának emelkedése aggasztja őket leginkább. A megkérdezettek több mint fele (58%) érzi úgy, hogy az elmúlt néhány hónapban lényegesen gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, mint korábban, 29% szerint valamennyivel gyorsabban nőttek ugyan, de ez a különbség nem számottevő. 9% azok aránya, akik szerint úgy változtak az árak, mint máskor, 4% pedig nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni. | |
 | |
| A nők (akik általában az élelmiszer vásárlásokat is intézik, illetve döntenek a kérdésben) rosszabbnak érzik a helyzetet, mint a férfiak. A gyengébb nem 65%-a gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapokban lényegesen gyorsabban nőttek az élelmiszer árak, mint máskor, a férfiak körében ez az arány 57%. | |
 2. ábra | |
|
A 60 év felettiek és a falvakban élők körében is felülreprezentáltak
azok, akik a korábbiakhoz képest lényegesen gyorsabb áremelkedést
tapasztaltak. Érdekesség, hogy a válaszadók pártállása és az áremelkedés megítélése között is kimutatható összefüggés. Míg a Fidesz szavazóknak csak 45%-a, addig az ellenzéki pártok támogatóinak 69-75%-a (MSZP:72%, LMP:69%, Jobbik:75%) mondta azt, hogy az elmúlt időszakra jellemző élelmiszerár emelkedése jóval nagyobb volt, mint máskor. A jövőre nézve a válaszadók fele (52%) további jelentős élelmiszerár drágulás vár a következő fél évben. 35% bár további áremelkedésekre számít, de úgy véli ennek mértéke nem lesz jelentős. A megkérdezettek 4%-a az árak stagnálását várja, a csökkenést prognosztizálók aránya pedig az 1%-ot sem éri el. Azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak a kérdésre válaszolni 8%. | |
 3. ábra | |
| A további áremelkedés kérdésben a nők pesszimistábbak, mint a férfiak. Előbbiek 62%-a, utóbbiak 50%-a számít további jelentős drágulásra. | |
 4. ábra | |
|
A válaszadók korát tekintve a legfiatalabbak (18-19 évesek) körében a
legmagasabb a csekély mértékű és legkisebb a jelentős mértékű
áremelkedést várók aránya. Pártállást tekintve a legoptimistábbak a Fidesz szavazók, a legborúlátóbbak pedig az MSZP hívei. A "narancs pártiak" 2%-a csökkenő árakkal számol, 9%-a szerint nem fognak változni az élelmiszer árak, 49% szerint nőni fognak ugyan, de nem jelentős mértékben, míg nagymértékű drágulásra 40% számít. A "szegfű pártiak" esetében ezek az arányok sorra: 1%, 2%, 33%, 64%. Az LMP és a Jobbik szavazóinak véleménye a kettő közé esik. Azok körében, akiknek pártállása nem meghatározható (bizonytalanok, nem szavaznának, válasz megtagadók) még az MSZP szavazóknál is többen vannak (66%) a jelentős élelmiszerár drágulást várók. A vizsgált élelmiszerek közül a magyarok négy tizedét a liszt és kenyér árának növekedése aggasztja a leginkább. A cukor ára nyugtalanítja legjobban - hozzávetőlegesen - minden ötödik, a hús és hústermékek ára minden hatodik megkérdezettet. Leginkább a tej és tejtermékek valamint az olaj árának emelkedésétől 4-4% tart, a zöldségeket és gyümölcsöket pedig a válaszadók 3%-a, illetve 2%-a említette. | |
 5. ábra | |
|
Ennél a kérdésnél kevés eltérés mutatkozott a különböző csoportok véleményében. Ezek: -a férfiak valamivel jobban tartanak a liszt és a kenyér drágulásától, mint a nők -azokat, akiknek van 18 év alatti gyermekük, nagyobb értékben aggasztja a tej és tejtermékek drágulása, mint azokat, akiknek nincs 18 év alatti csemetéjük -a gyümölcsök árának emelkedése leginkább a fiatalokat (18-29 éves) foglalkoztatja -a budapestiek jobban aggódnak a hús és hústermékek drágulása miatt, míg a vidéki lakosokat jobban aggasztja a liszt és a kenyér ára -a cukor árának emelkedésétől leginkább a falvakban lakók tartanak | |
|