 Augusztusi kutatásunkban az új közmunkaprogram kapcsán kérdeztük a magyar lakosság véleményét. Több - különböző helyeken elhangzott vagy olvasható - állítást soroltunk fel a munkaerőpiaccal, a közmunkásokkal, illetve az új közmunkaprogrammal kapcsolatban és arra kértük a válaszadókat, mondják meg, hogy ezekkel mennyire értenek egyet. Először a magyar munkaerőre, illetve munkaerőpiacra vonatkozó állítások értékelésére kértük a válaszadókat. A lakosság közel ¾-e úgy véli, hogy a magyar munkaerőpiac nem elég rugalmas (a teljes mértékben egyet értők aránya 55%), ugyanakkor a magyar munkaerőről csak kevesebb, mint ½-e gondolja azt, hogy nem elég versenyképes. | |
 1. ábra | |
|
A közmunka programmal kapcsolatos viták során a közmunkásokkal
kapcsolatban számos kritikát lehetett hallani/olvasni. Ezzel
összefüggésben két állítást vizsgáltunk.
A válaszadók 2/3-a úgy véli, hogy a közmunkások nem dolgoznak elég hatékonyan (42% teljes mértékben, 22% inkább egyet ért ezzel), ugyanakkor azzal már jóval kevesebben értenek egyet, hogy a közmunkások több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak (az egyet értők aránya összesen 35%.) Míg az előző két kérdésnél minimális (3%) volt azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni, ez esetben már 11% illetve 16% volt az arányuk. | |
 2. ábra | |
|
Magával a közmunkaprogrammal kapcsolatban is sokan, sokféleképpen
fejezték ki ellenérzésüket. A kutatás során két sarkalatosabb kritikáról
kérdeztük a válaszadók véleményét.
Mindössze a megkérdezettek 1/5-e (21%) nyilatkozott úgy, hogy egyet ért azzal az állítással, hogy a kormány közmunka helyett munkatábort akar, a válaszadók közel fele (45%) viszont egyáltalán nem ért egyet ezzel. Viszonylag magas (18%) azok aránya, akik ez esetben nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni. Azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy az új közmunkaprogram egyetlen célja az állástalanok megrendszabályozása lenne. Közel ugyanannyian vannak (23% ill. 24%), akik ezzel teljes mértékben egyet értenek, mint akik abszolút nem így gondolják. Összesen mindössze 5% kal vannak többen azok, akik valamilyen fokon egyet értenek ezzel, mint azok, akik nem. (A kérdezettek 15%-a nem adott releváns választ. ) | |
 3. ábra | |
| A közmunkaprogram mellett felsorolt érvek egyike az volt, hogy ez segít kiszűrni azokat, akik feketén dolgoznak, és emellett felveszik a segélyt. Másfélszer annyian vannak, akik ezt igaznak tartják (52%), mint akik nem (35%). | |
 4. ábra | |
|
Az új közmunkaprogram anyagi vonatkozásaival kapcsolatban azt kérdeztük a
válaszadóktól, hogy egyet értenek-e azzal, hogy aki nem fogadja el a
felajánlott közmunka lehetőséget, az nem kaphat segélyt, valamint, hogy a
közmunkások a minimálbérnél kevesebbet, de a segélynél több pénzt
kapnak munkájukért.
Tízből nyolcan helyesnek ítélik azt, hogy aki nem hajlandó dolgozni, az ne kapjon anyagi támogatást, a lakosság 2/3-a ezzel maximálisan egyet ért. Mindössze 10% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem ért egyet ezzel, és a választ nem adók aránya is csupán 2% volt. A minimálbérnél kisebb, de a segélynél nagyobb összegű fizetséggel bár a megkérdezettek több mint fele egyet ért, a vélemények árnyaltabbak. 27% tartja teljes mértékben jónak ezt, míg az ellenkező állásponton lévők aránya 20%, mindemellett 15% pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. | |
 5. ábra | |
|
Az új közmunka programmal kapcsolatos kritikák egy jelentős része azzal
kapcsolatban hangzott el, hogy a közmunkásokat akár lakhelyüktől 200
km-re is foglalkoztathatnák és ideiglenes szállásként elképzelhető, hogy
konténereket állítanának fel számukra.
A megkérdezettek ¾-e elutasítja (59% egyáltalán nem ért egyet) azt a kormányzati elgondolást, hogy a közmunkásoknak otthonuktól távol (akár 200 km-re) kelljen dolgozniuk. Az ideiglenes szálláshelyek (konténerek, könnyűszerkezetes megoldások) építését sem tartják jó ötletnek a megkérdezettek, de itt már kisebb azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet (41%). | |
 6. ábra | |
| A kormány terveiben szerepelt az is, hogy a profitorientált vállalkozásokat bevonja a közfoglalkoztatásba. Itt azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy mennyire értenek egyet azzal, hogy a közhasznú kölcsönzőknek lehetőségük lenne piaci vállalkozásoknak kölcsönbe adni a közfoglalkoztatottat. A kérdésre 22% nem tudott vagy nem akart válaszolni, összességében az egyet értők aránya 9%-kal magasabb, mint az egyet nem értőké. | |
 7. ábra | |
| Ahogyan a többség egyet ért azzal, hogy ne kaphasson segélyt, aki elutasítja a közmunkaprogramban való részvételt, az az elképzelés is népszerű a megkérdezettek körében, hogy a kormány a jövőben fokozottabban bevonná a romákat a közmunkaprogramokba. Mindössze minden hatodik válaszadó mondta azt, hogy ezzel inkább vagy egyáltalán nem ért egyet. | |
 8. ábra | |
| A következő ábrán a vizsgált állításokkal való egyetértés mértéke látható százas skálára kivetítve. A legtöbben azzal értenek egyet, hogy a romák fokozottabban legyenek bevonva a közmunka programba, és hogy aki visszautasítja a közmunkaprogramot, az ne kapjon segélyt. A legkevésbé azzal az állítással értenek egyet a válaszadók, hogy a közmunkásoknak otthonuktól távol is el kellene vállalniuk a felkínált feladatot. | |
 9. ábra | |
|
Több esetben mutatkozott jelentős eltérés az egyes demográfiai csoportok véleménye között:
- Azzal, hogy a magyar munkaerőpiac nem elég rugalmas legkisebb mértékben a legfeljebb nyolc általánost végzettek értenek egyet. - A budapestiek rugalmatlanabbnak tartják a munkaerőpiacot, mint a vidéken élők. - A nők, a vidéken élők és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé tartják versenyképesnek a magyar munkaerőt, mint a férfiak, a budapestiek illetve a magasabban iskolázottak. - A 18-29 évesek között található a legtöbb olyan válaszadó, aki teljes mértékben egyet ért azzal, hogy a magyar munkaerő nem elég versenyképes. - Településtípus szerint nézve a közmunkások hatékonyságát a budapestiek tartják a legjobbnak, a falusiak pedig a legrosszabbnak; iskolázottság tekintetében pedig a diplomások véleménye a legnegatívabb, a legfeljebb nyolc általánost végzettekké a legpozitívabb. - Legtöbben a budapesti lakosok közül mondták azt, hogy egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy a közmunkások gyakran több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. - Leginkább a legkevésbé iskolázottak vélik úgy, hogy a közmunkaprogram segít kiszűrni azokat, akik feketén dolgoznak, és emellett felveszik a segélyt. - A nyolc osztályt vagy kevesebbet végzettek közül mondták a legtöbben, hogy teljes mértékben egyet értenek azzal, hogy az új közmunkaprogram egyetlen célja az állástalanok megrendszabályozása. - A legfiatalabbak (18-29 évesek) véleménye élesen eltér a többiekétől azzal az állítással kapcsolatban, hogy a kormány közmunka helyett munkatáborokat akar. A fiataloknak több mint 4/10-e, míg az idősebb generációknak legfeljebb 2/10-e ért egyet (teljesen vagy inkább) ezzel az állítással. Hasonlóan különbözik a budapestiek és a vidéken lakók véleménye a kérdésben: a fővárosiak közül jóval többen értenek egyet ezzel az állítással. - Bár alapvetően népszerű az a gondolat, hogy aki a felajánlott közmunka feladatot visszautasítja, az ne kapjon segélyt, két szegmensben alacsonyabb az elképzelés támogatottsága: a diplomások és az 50-59 év közöttiek az átlagnál kisebb mértékben értenek egyet ezzel. - Az új közmunkaprogrammal kapcsolatban a vizsgált állítások közül leginkább azt utasították el a válaszadók, hogy a programba bekapcsolódó embereknek a lakóhelyüktől távol, akár 200 kilométer messzeségben is fel kelljen venniük a munkát, ha nem akarnak kiesni ebből a jövedelemszerző lehetőségből. Ezt a legkevésbé a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek utasítják el. A kérdezettek lakhelye (településtípus) szerint vizsgálva az adatokat az látható, hogy a budapestiek idegenkednek ettől a leginkább, a vidéki városokban lakók valamivel kevésbé elutasítók, a falvakban, községekben, vagy tanyán lakók pedig a legkevésbé kritikusak a kérdésben. - Azzal a megoldási javaslattal kapcsolatban, hogy az otthonuktól messze foglalkoztatott közmunkásoknak konténerekből, vagy más, könnyűszerkezetes megoldással ideiglenes szálláshelyeket építenének, a legkisebb az egyet nem értők aránya a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében. A teljes munkaidőben dolgozók és a munkanélküliek véleményét külön is megvizsgáltuk. Esetükben a következő eredmények tértek el jelentősen az átlagtól: - A teljes munkaidőben dolgozók versenyképesebbnek tartják a magyar munkaerőt, mint a többi válaszadó (ebbe bele értendőek a részmunkaidőben dolgozók, a nyugdíjasok, a tanulók, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak is), ugyanakkor a közmunkások hatékonyságáról negatívabb véleménnyel vannak. - A munkanélküliek kevésbé tartják rugalmasnak a magyar munkaerőpiacot, mint a többi válaszadó és kevésbé értenek egyet azzal, hogy a közmunkások nem dolgoznak elég hatékonyan. - A munkanélküliek körében lényegesen többen vannak, akik teljes mértékben egyet értenek azzal az állítással, hogy az új közmunkaprogram egyetlen célja az állástalanok megrendszabályozása, és hogy a kormány közmunka helyett munkatáborokat akar. Továbbá az átlagosnál kevésbé értének egyet azzal, hogy a közmunkások a segélynél több, a minimálbérnél viszont kevesebb pénzt kapjanak. | |
|