 Októberi kutatásunkban a rezsiköltségekkel kapcsolatban kérdeztük a magyar lakosság véleményét. Mindössze a megkérdezettek negyede (24%) állította azt, hogy családjuknak egyáltalán nem jelent gondot a közüzemi számlák kifizetése, míg 36% és 37% mondta azt, hogy kisebb illetve nagyobb nehézséget jelent számukra. | |
 | |
|
Érdekesség, hogy a férfiak és a nők válaszai között jelentős eltérés
mutatkozott. A férfiak közül többen állították, hogy nem okoznak
háztartásuknak nehézséget a rezsiköltségek és kevesebben, hogy ez nagy
terhet jelentene. Az eltérés oka valószínűsíthetően elsősorban az, hogy
többnyire a nők intézik a közüzemi számlák kiegyenlítését, de nem
zárható ki az sem, hogy a férfiak nem/kevésbé szívesen vallják be, hogy
családjuk anyagi gondokkal küzd.
| |
 2. ábra | |
|
A válaszadók kor szerinti bontását tekintve az látható, hogy a számlák
kifizetése nagy nehézséget főleg az 50 év felettieknek okoz; körükben a
kérdésre érdemben válaszolók fele (49%) állította ezt, a fiatalabbaknak
legfeljebb 1/3-a.
| |
 3. ábra | |
|
Lényeges különbség mutatkozott a Budapesten és a vidéken lakók válaszai
között is. A fővárosiak kevésbé érzik anyagilag megterhelőnek a
rezsiköltségeket, mint a más városokban és a falvakban lakók.Lényeges
különbség mutatkozott a Budapesten és a vidéken lakók válaszai között
is. A fővárosiak kevésbé érzik anyagilag megterhelőnek a
rezsiköltségeket, mint a más városokban és a falvakban lakók.
| |
 4. ábra | |
|
Annak ellenére, hogy a lakosság többségének (73%) nehézséget okoz a
közüzemi díjak kifizetése, igen alacsony azok aránya (8%), akik úgy
nyilatkoztak, hogy van olyan számlájuk, amivel elmaradásban vannak. Azok
körében, akiknek nagy nehézséget okoz a számlák kifizetése 16%-nak van
elmaradása, azok körében, akiknek ez csak kis gond, 8%-nak, de 1%
elmaradásban van a számlákkal azok közül is, akik azt mondták, nem
problematikus számukra a rezsiköltség kifizetése.
| |
 5. ábra | |
|
Ez esetben kisebb volt a különbség az egyes válaszadói csoportok között,
amit érdemes megjegyezni a férfiak és a nők válaszai közti eltérés. Az
erősebb nem tagjai közül mindössze 4% mondta azt, hogy van közüzemi díj
elmaradásuk, a gyengébb nemnek viszont 13%-a.
A rezsiköltségek növekedésével kapcsolatban meglehetően pesszimistának bizonyultak a válaszadók. A lakosság 9/10-e (91%) úgy véli a következő évben növekedni fognak rezsiköltségek. Mindössze 4% válaszolta azt, hogy változatlanok maradnak, míg a maradék 5% nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni. | |
 6. ábra | |
|
A kérdésben a nők valamivel borúlátóbbak, mint a férfiak. Az egyes
korosztályokat tekintve azt tapasztaljuk, hogy a korral párhuzamosan
enyhén nő a pesszimizmus a válaszadók körében, különösen a legfiatalabb
(18-19 évesek) és a legidősebb (60 éven felüliek) véleménye tér el.
| |
 7. ábra | |
 8. ábra | |
|
A rezsiköltségek várható alakulásával kapcsolatban is eltérő a
Budapesten és a vidéken élő lakosság véleménye. A fővárosiaknak
mindössze 28%-a gondolja úgy, hogy jelentősen fognak nőni ezek a
költségek, míg a vidéki városokban élőknek 45%-a, a falun lakóknak pedig
48%-a.
| |
 9. ábra | |
|
Megkérdeztük azt is a válaszadóktól, hogy egyes közüzemi szolgáltatások
közül az ár-érték arány tekintetében melyiket tartják a legkedvezőbbnek
és melyiket a legkedvezőtlenebbnek. A megkérdezettek 24%-a nem tudta,
vagy nem kívánta megnevezni a legpozitívabbnak ítélt szolgáltatást, a
legnegatívabb esetében ez az arány már csak 12% volt.
A válaszadók ár-érték arány szempontjából legjobbnak az áramot
tartották. A kérdésre válaszolók több mint 1/3-a (36%) vélekedett így.
Rangsorban második a víz (23%) lett, harmadik a gáz (10%).
| |
 10. ábra | |
|
Az ár-érték arányból legkedvezőtlenebbnek ítélt közműszolgáltatás
tekintetében ennél is egységesebbek voltak a vélemények. Közel minden
második megkérdezett (45%) a gáz ár-érték arányát kifogásolta a
leginkább. Itt a távfűtést 12% választotta, az áramot és a vizet
11%-11%.
| |
 11. ábra | |
|
Itt is érdemes megnézni a különböző településtípusokon élők válaszai
közti különbséget. (Ezek feltételezhetően elsősorban az eltérő
használati szokásokra vezethetőek vissza: Budapesten jellemzőbb a
távfűtés, vidéken pedig a vezetékes gáz használata.)
A legjobb ár értékűnek tartott szolgáltatás esetében kisebbek az eltérések, a legjelentősebb a gáz megítélésében mutatkozott. (A budapestiek 19%-a, míg a falun élőknek csak 10%-a választotta.) A legkevésbé kedvező ár-érték arányú közműszolgáltatásoknál viszont már nagyobb a differencia. A budapestiek 41%-a a távfűtést választotta, míg a vidéken élőknek csak 10%-a (városok), illetve 7%-a (falvak.) A gáz esetében pedig fordított a helyzet, a fővárosiak 32%-a, míg a vidéki városokban élők 56%-a, a falvak lakóinak pedig 52%-a találta a legrosszabb ár-érték arányúnak. | |
 12. ábra | |
 13. ábra | |
|
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a környezetünkre gyakorolt hatás
szempontjából mennyien tekintik legkedvezőbbnek a megújuló energiákat,
illetve hányan gondolják úgy, hogy a szén és szénhidrogén alapú
energiahordozók vagy az atomenergia a leginkább környezetkímélő. Azt is
szerettük volna megtudni, hogy a lakosság mekkora része lenne hajlandó
magasabb árat fizetni az energiáért, ha azt megújuló energiaforrásból
nyernék ki.
A válaszadók 83%-a a megújuló energiákat tartja a legkörnyezetkímélőbbnek, az atomenergiát valamint a szenet és szénhidrogéneket hat-hat százalék, további 5% pedig nem adott releváns választ. A szén és szénhidrogének válaszlehetőséget elsősorban az 50 éven felüliek választották. | |
 14. ábra | |
| A megkérdezettek valamivel több mint fele hajlandó lenne némi pénzt is áldozni arra, hogy az energiát megújuló energiaforrásokból állítsák elő. (Arra nem terjedt ki a vizsgálatunk, hogy összegszerűn mennyi plusz költséget vállalnának.) Az idősebbek körében alacsonyabb erre a hajlandóság, az 50-59 év közöttieknek 45%-a, az 60 éven felülieknek pedig csak 37%-a válaszolta ezt. | |
 15. ábra | |
|