Lóhúsfogyasztás a magyar lakosság körében, 2013



Bár a lóhús tápanyag összetétele, élettani hatása kedvező, fogyasztása – elsősorban az állatokhoz fűződő érzelmek miatt - megosztja az embereket. Hazánkban alapvetően nem jellemző a lóhúsfogyasztás, ugyanakkor a lókolbász, a lószalámi és a lópárizsi nem feltétlenül számít kuriózumnak. Kíváncsiak voltunk, hogy a magyarok közül hányan ettek már lóhúst vagy lóhúsból készült terméket - 2013. március elejei felmérésünkben erre is rákérdeztünk.

Kutatásunk eredménye szerint a magyar felnőttek valamivel több, mint 1/3-a (35%) fogyasztott már legalább egyszer lóhúst, vagy lóhúsból készült készítményt. A rendszeres fogyasztók aránya mindössze 3%. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy bár még nem evett lóhúst, de a jövőben valószínűleg meg fogja kóstolni – körükben felülreprezentáltak a 18-39 év közötti diplomások.



Közel minden második férfi (47%) evett már legalább egyszer lóhúst, vagy lóhúsból készült terméket, a nők közül csak minden negyedik (25%).



A válaszadók kora szerint vizsgálva az eredményeket, az látható, hogy a legfiatalabbak (18-29 évesek) és a legidősebbek (60+) körében tízből hárman, a többiek esetében tízből négyen fogyasztottak már valaha lóhúst.

A válaszadók lakhelye szerint is különbségek mutatkoztak. A budapesti lakosok körében a legmagasabb a lóhúst már legalább egyszer kipróbálók aránya: 53%. A városban lakók 37%-a nyilatkozott így, a falvakban élők közül pedig csak 21%.



A kutatás 2013. március első hetében készült. Mintanagyság: 500 fő. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nézve nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint. (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). A mérés mintavételből eredő hibahatára:95%-os valószínűségi szint mellett maximum +/-4,4%.