Állattartási szokásaikról készült felmérésünkből kiderült, hogy minden második magyar háztartásban fellelhető valamilyen állat. Az összes megkérdezett közel fele (46%-a) tart házikedvencet otthonában, 12% azok aránya, akik háziállat mellett haszonállatot is tartanak, 3% nyilatkozott úgy, hogy csak haszonállat található náluk. 39% azok aránya, akik háztartásában semmilyen állat nincs.
Ahogy az a köztudatban is ismert, úgy a felmérésünkből is kiderül, hogy a legnépszerűbbnek számító házikedvencek a kutya és a macska. A kisállattartók felének (51%) a háztartásásban megtalálható a kutya, közel negyedében (21%) a macska míg 25% a kutyát és macskát is tartók aránya. A jóval ritkábbnak számító, egyéb háziállatok között megtalálhatók: a díszmadarak, a kisemlősök, a díszhalak és a teknősök.
Ha a korcsoportokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy a legfiatalabbaknál az egyik leggyakoribb a háziállatok tartása (60%), míg a haszonállat tartása a legritkább. Magas arány figyelhető még meg az 50-59 évesek házillat tartásásnál (71%), a 60 feletti korosztálynál azonban ez megfordul, és itt lesz a legmagasabb (45%) az állatot nem tartók aránya. Ez a változás leginkább az idős korral járó egészségi állapotromlásnak tudható be.
Az eredményekből az is látható, hogy a kisebb településeken jellemzőbb az állattartás, mint a nagyobb
városokban vagy a fővárosban – ennek oka lehet közvetve az eltérő életmód és a
lakhatási körülmények differenciáltsága (lakóhely mérete/típusa). A
haszonállatok tartásásnál is hasonló a helyzet, nagyobb városokban erre kevésbé
van lehetőség, így Budapesten csak a válaszadók 2%-a mondta, hogy tart
valamilyen haszonállatot, de megyeszékhelyeken sem sokkal (5%) jellemzőbb.
Kisebb városokban a haszonállatot tartók aránya már 12%; községekben, tanyákon
pedig (31%) meghaladja az állatot nem tartók arányát (19%).
Akár házi-, akár haszonállat, az állattartás nem olcsó mulatság. Nem véletlen szerepel a kiskedvencet
nem tartók leggyakoribb indokai között az anyagi helyzet. Ennek ellenére,
mégsem fedezhető fel jelentős különbség az állattartást illetően, az
egyes jövedelem alapján képzett csoportokban. A háziállatot tartók arányában
alig látható eltérés, ami talán szembe tűnőbb, az a haszonállatok kérdése – az
anyagi helyzet romlásával, a haszonállat tartása növekszik – ennek oka inkább a
település típusában keresendő.
Azoknál a válaszadóknál is tovább érdeklődtünk, akik nem tartanak jelenleg háziállatot. A miértekre az alábbi válaszok érkeztek: a leggyakoribb okot a lakhatási körülmények jelentik (43%), ezt követi az időhiány a lényegesen kevesebb 19%-kal. 10% mondta azt, hogy a felelősségvállalás okozna problémát, 7% említette az anyagi okokat, és csupán 5% monda, hogy nem is szereti az állatokat. Viszonylag magas arányban említettek egyéb okokat is válaszadók, azonban ezek elég sokrétűek, köztük szerepel az allergia, az egyéb egészségügyi problémák, az idős kor, az életvitellel való össze nem egyeztethetőség vagy éppen az előző kisállat elvesztése.
Szerettük volna tudni továbbá azt is, hogy akik jelenleg nem tartanak háziállatot, szándékoznak-e majd a későbbiekben. Az állatot nem tartók több mint fele, teljesen biztos benne, hogy nem is vállalna a későbbiekben sem, ez sok esetben az idős kornak tudható be, mivel félnek, hogy már nem tudnának gondoskodni állataikról. Azonban a válaszadók 30% elképzelhetőnek tarja, 13%-a pedig tervezi is a kisállat beszerzését.
Eredményeink összesítve megtekinthetőek az alábbi infografikán is:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése