 Az elmúlt időszak
legfontosabb külpolitikai híreivel kapcsolatban kérdeztük a magyar
lakosság véleményét 2008. április első felében. Témáink között a tibeti
konfliktus és az olimpia bojkottja, a törökországi kendő vita, valamint
az amerikai elnökválasztás szerepelt.Eredmények Tibet és az olimpia bojkottja A kínai kormánynak a márciusban kitört tibeti lázadásokra adott erőszakos válaszlépése arra sarkallta Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy kilátásba helyezze országának az ötkarikás játékoktól való távolmaradását. Az EU tagállamai közül ezidág csak Franciaország, Olaszország és Románia nem bojkottált olimpiát. A magyarok 95,1%-a hallott tibeti konfliktusról és közülük a legtöbben (96,1%) arról is hallottak, hogy Franciaország kilátásba helyezte az olimpia bojkottját. A témában a legtájékozatlanabbak a 18-29 évesek, az idősebbek körében csak elvétve volt olyan válaszadó, aki nem értesült ezen hírekről. |
 1. ábra |
| 10-ből 7 válaszadó (71,8%) nyilatkozott úgy, hogy nem tartja elfogadható szankciónak az olimpia bojkottját. Minden 10. válaszadó (9,8%) szerint ez elfogadható, míg minden 6. megkérdezett (16,7%) vélekedett úgy, hogy a helyzet súlyosságától függően akár az ötkarikás játékoktól való távolmaradás is helytálló intézkedés lehet. E két választ a 18-39 év közöttiek lényegesen nagyobb arányban választották, mint az idősebb korosztályok képviselői. |
 2. ábra |
| Bár a megkérdezettek több mint 1/3-a nem tartja elfogadhatónak az olimpia bojkottját, mégis a többség arra számít, hogy lesz olyan ország, amelyik élni fog ezzel. Közöttük az átlagosnál magasabb arányban vannak a nők, a 40 év alattiak és a falun élők. |
 3. ábra |
|
Török kendő-ügy Törökország EU tagságának kérdése erősen megosztja az Unió lakosságát. A csatlakozást ellenzők gyakran hangoztatják a muzulmán vallással, szokásokkal kapcsolatos ellenérveiket. Mindeközben pedig a világi Törökországban mindinkább előre törnek az iszlamista politikai erők. Mostanáig a török állami egyetemeken a nők nem viselhettek kendőt. A kutatás adatfelvételét megelőzően nem sokkal elfogadták azt a törvényt, mely enyhíti ezt a korlátozást. (Ezentúl viselhetnek muzulmán kendőt, de csak az áll alatt megkötve, az arcukat nem eltakarva.) Törökország Európai Uniós csatlakozását a hazai lakosság közel fele (48,4%) egyértelműen támogatná, 31,5% viszont csak bizonyos feltételekkel. 18% teljeséggel ellene van, 2,1% pedig nem tudott vagy nem akart a kérdésben nyilatkozni. Szignifikáns különbség mutatható ki egyes demográfiai csoportok véleménye között. A csatlakozást ellenzők között lényegesen nagyobb arányban vannak a férfiak, a 40 év alattiak, a diplomások és a magasabb jövedelmekkel rendelkezők. A falvakban és városokban lakók között hasonló a török tagságot ellenzők aránya, ellenben éles különbséget mértünk a másik két válaszlehetőség esetében. A falvakban élők között a legtöbben az "igen, mindenképp" választ adták, míg a városiak körében magasabb a csatlakozást feltételekkel támogatók aránya. |
 4. ábra |
| A kendő-ügyről a megkérdezettek valamivel több, mint 3/4-e (76,7%) hallott. A legtájékozatlanabbak ezúttal is a 18-29 évesek bizonyultak. |
 5.ábra |
| A kendő-ügy jelentőségét Törökország EU-hoz való csatlakozásának szempontjából nem értékelik túl nagyra a válaszadók. Több mint felük (55,7%) válaszolta, hogy ez a törvénymódosítás lényegében nem befolyásolja és csak 12,6% azt, hogy határozottan rontja a törökök uniós esélyeit. Ez utóbbi vélemény gyakoribb a férfiak és a városlakók körében. |
 6.ábra |
|
Amerikai elnökválasztás Január második felében kérdeztük először a magyar lakosságot az amerikai elnökválasztással kapcsolatban. Akkor egyértelműen Hillary Clinton győzelmét jósolták a magyarok, John McCain neve pedig szinte fel sem merült. Az eltelt közel három hónap folyamán lényegesen változott a kép. A megkérdezettek több mint fele (55,0%) azt várja, hogy a demokraták Barack Obamát fogják elnökjelöltjükként megnevezni. Hillary Clinton mellett már csak a megkérdezettek alig több mint 1/3-a (34,3%) tette le voksát. |
 7.ábra |
| A többség továbbra is demokrata elnökre számít, John McCain republikánus jelölt győzelmére mindössze a válaszadók 14,3%-a tippelt (januárban még csak 0,5% volt ez az arány). Januári kutatásunkhoz képest radikálisan 46,0%-ról 10,7%-ra csökkent azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni e kérdésre. Az egykori First Lady győzelmét várók aránya 7,6%-kal redukálódott, a fekete Barack Obamára viszont 28,9%-kal többen tették a voksukat. |
 8.ábra |
|
Külföldi politikusok népszerűsége Elsősorban az amerikai választás kapcsán voltunk kíváncsiak arra, hogy a jelöltekkel milyen mértékben szimpatizálnak a magyarok, de ezen kívül még véleményeztettük George Bush-t és Nicolas Sarkozy-t is, akik januári kutatásunkban is szerepeltek, valamint felvettük listánkra Angela Merkelt is. A 9-es ábrán a kérdésre érdemben válaszolok által adott osztályzatok (1-től 5-ig) átlagértékei alapján képzett népszerűségi sorrendben láthatók az eredmények. A legtöbbször Angela Merkel és John McCain estében válaszolták azt a megkérdezettek, hogy nem tudják, vagy nem akarják a politikust véleményezni (15,3% illetve 24,1%), a többiek esetében ez az arány mindössze 4-6%. A vizsgált külföldi politikusok közül a magyarok körében a legnépszerűbb a német kancellár Angela Merkel (3,74), őt követi a sorban egy tized ponttal lemaradva Barack Obama (3,64). Ennél kedvezőtlenebb Hillary Clinton és John McCain megítélése, akik közel azonos átlagosztályzatot kaptak a magyaroktól: 3,19/3,17. Honfitársaink a francia és az amerikai elnökről vannak a legnegatívabb véleménnyel. Sarkozy megítélése a januári 3,12-ről 2,82-re romlott, míg népszerűségben legutolsó George Bush-é stagnált (2,28/2,25). |
 9.ábra |
| Míg a férfiak és a nők véleménye között nincs jelentős különbség e téren, korszerinti bontásban több eltérés is található. Obamát kivéve minden esetben a legfiatalabbak (18-29 évesek) voltak a legkritikusabbak, míg a legidősebbek (60+ évesek) adták a legpozitívabb osztályzatokat. A 30 év alattiak körében Obama a legnépszerűbb, míg az idősebbek körében Angela Merkel. |
 10.ábra |
| A kutatás 2008. áprilisának első felében zajlott, országos reprezentatív mintán. Mintanagyság: 500 fő. A mérés hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +/-4,4%. |