 Áprilisi villámkutatásunkban a háziorvosokkal kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést, továbbá arra is kíváncsiak voltunk, általában a magyar egészségügyi ellátást milyennek tartják a válaszadók. Az egészségügyi ellátás megítélése meglehetősen negatív, a válaszadók 3/4-e szerint rossz. 29% mondta azt, hogy nagyon rossz, míg 46%, hogy inkább rossz. Olyan válaszadó alig akadt (1%), aki nagyon jónak ítéli a magyar egészségügyi ellátást, ugyanakkor minden ötödik megkérdezett szerint inkább jó. | |
 | |
| A háziorvosokról sokkal pozitívabban vélekednek a megkérdezettek, tízből nyolcan elégedettek saját háziorvosukkal. A válaszadók 55%-a teljes mértékben elégedett, 27% inkább elégedett, az elégedetlenek aránya 14%. | |
 2. ábra | |
| A háziorvossal való elégedettség és az egészségügyi ellátás megítélése szorosan összefügg. Azoknak, akik egyáltalán nem elégedettek háziorvosukkal 67%-a nagyon rossznak ítéli az egész egészségügyi ellátást is, míg azoknak, akik teljesen elégedettek háziorvosukkal, csak 23%-a nyilatkozott így. | |
 3. ábra | |
|
Az egyes társadalmi-demográfiai csoportok véleménye közt jellemzően
nincs éles különbség a kérdésben, ugyanakkor a budapestiek és a vidéken
élők válaszai eltérőek. A budapestiek rosszabbnak ítélik az egészségügyi
ellátást is, és elégedetlenebbek háziorvosukkal.
A vidéki lakosok közül a városokban élők valamivel rosszabbnak tartják az egészségügyi ellátást, mint a falvakban, tanyákon lakók, ugyanakkor a háziorvosi ellátással a városiak elégedettebbek. | |
 4. ábra | |
 5. ábra | |
| A megkérdezett háztartások tagjai az adatfelvétel előtti egy évben átlagosan 7,5 alkalommal keresték fel háziorvosukat. Mindössze a válaszadók 12%-a mondta azt, hogy háztartásukból senki sem járt a családorvosnál egy éven belül. A legtöbb esetben (35%) a családtagok összesen 1-4 alkalommal fordultak háziorvosukhoz. | |
 1. táblázat | |
|
Megkérdeztük azt is a válaszadóktól, hogy az elmúlt egy évben mennyi
hálapénzt fizettek háziorvosuknak. 84% válaszolta azt, hogy egyáltalán
nem "jutalmazta" a családorvost, saját bevallása szerint 6% adott
különböző összeget, 4% nem tudott a kérdésre válaszolni (közöttük vannak
olyanok, akik adtak, de nem tudják mennyit, olyanok, akik nem tudják,
hogy más családtagjuk adott-e, illetve olyanok is, akik megjegyezték,
hogy adtak, de nem pénzt, hanem valamilyen ajándékot), továbbá 6% nem
kívánt a kérdésre válaszolni.
A válaszmegtagadók aránya a kérdés jellegéhez mérten viszonylag alacsony, feltételezhetően, többen adtak ugyan pénzt az orvosuknak, de ezt nem vallották be. Azoknak, akik adtak hálapénzt a háziorvosnak 6/10-e 2000 és 10000 forint közötti összeget "tett a borítékba" (háztartásonként, egy év alatt összesen), illetve az összes választ tekintve átlagosan 2200 forint volt a háziorvosnak fizetett családonkénti éves hálapénz összege. | |
 2. táblázat | |
|
További eredmények a kutatásból:
- Az iskolázottság növekedésével nő az egészségügyi ellátással elégedetlenek aránya. - A hatvan éven felüliek a legelégedettebbek orvosukkal és az egészségügyi ellátással is. - A legidősebbek közül mondták a legtöbben azt, hogy adnak hálapénzt az orvosnak, mindamellett hogy körükben volt a legmagasabb a válaszmegtagadók aránya a vonatkozó kérdésnél. - A háziorvosnak fizetett hálapénzt "bevallók" aránya meglehetősen alacsony, így az egyes társadalmi-demográfiai csoportok közti összehasonlítás csak ennek figyelembe vételével lehetséges. Ezen eredmények szerint a férfiak több pénzt "csúsztatnak a háziorvos zsebébe", mint a nők, továbbá a budapestiek nagyobb összegekkel honorálják orvosukat, mint a vidéken lakók. - Legritkábban a budapestiek, leggyakrabban a falun élők mennek háziorvoshoz. | |
|