Alkoholfogyasztási szokásaikról kérdeztük a válaszadókat 2012 márciusában. Megkérdezetteink közel 1/4-e (24%) állította, hogy sosem fogyaszt szeszesitalt, valamivel több, mint 1/3-uk, pedig hogy ritkábban, mint havonta. (Itt megjegyzendő, hogy az alkoholfogyasztás gyakoriságára és mennyiségére jellemzően nem válaszolnak teljes mértékben őszintén a válaszadók.) Hozzávetőlegesen minden ötödik válaszadó bevallotta, hogy minden nap, vagy szinte minden nap legurít a torkán némi alkoholt.
1. ábra
A válaszokat szűkebb kategóriákba összevonva azt látjuk, hogy a lakosság 1/5-e (20%) hetente legalább egyszer iszik alkoholos italt és közel ennyien vannak (18%), akik havonta egyszer-kétszer tesznek így.
2. ábra
Lényeges a különbség a nők és férfiak alkoholfogyasztási szokásai között. A gyakoriságot illetően a nők 33%-a állítja, hogy sosem iszik szeszesitalt, a férfiaknak viszont csak 13%-a. Közel ugyanezek az arányok csak éppen fordítva a hetente legalább egyszer ivók esetében: a férfiak 32%-a, a nők 11%-a tartozik ebbe a csoportba.
3. ábra
Nemzetközi kutatási eredményekkel összhangban áll az az eredmény, hogy a legfiatalabbak lényegesen gyakrabban „alkoholizálnak” mint az idősebbek. A 18-29 évesek 29%-a fogyaszt szeszesitalt legalább hetente egyszer, míg az idősebb korosztályok körében ez az arány: 16-20%. A legfiatalabbak közül mindössze minden tízedik válaszadó (11%) nyilatkozott úgy, hogy sosem iszik. Az absztinensek aránya a 60 éven felüliek körében a legmagasabb: 34%.
4. ábra
Alkoholt inni leginkább társaságban szeretünk – erre utal, hogy az egyedül élők közt (kivéve a legfiatalabbakat) az átlagosnál magasabb az alkoholt sosem fogyasztók aránya.
Ahogy a nemzetközi tapasztalatok
is mutatják, eredményeinkből is az olvasható ki, hogy a válaszadók anyagi/társadalmi
helyzete összefügg az alkoholfogyasztással. A rosszabb körülmények között élők
kevesebbszer isznak, körükben magasabb a teljesen absztinensek aránya, míg a
jobb életszínvonallal együtt nő az alkoholt gyakrabban fogyasztók aránya.
A további kérdéseink csak az alkoholfogyasztókra vonatkoztak (összes
megkérdezett 75%-a), így a ezután a százalékos eredmények erre a csoportra
értendőek.
A különböző szesztartalmú italok közül a bor a legnépszerűbb, az összes
alkoholfogyasztó 38%-a fogyasztja ezt a legszívesebben, a sör 32% kedvence. Viszonylag
kevesen válaszolták azt, hogy elsősorban röviditalt isznak (8%), míg minden
hatodik válaszadó (17%) egyéb szeszesital (pezsgő, koktél, alkoholos üdítők,
stb.) mellett teszi le a voksát.
5. ábra
Egy kicsivel még magasabb (40%) a bort választók aránya ünnepekkor, illetve különböző alkalmakkor. Ilyenkor a második legnépszerűbb ital a pezsgő (21%). A sör sokkal inkább a „hétköznapok itala” jeles események alkalmával csak 17% fogyasztja.
Azok 8/10-e, akik egyébként is bort isznak ünnepekkor, alkalmakkor is ezt
fogyasztja a legszívesebben. Akik ilyenkor nem bort isznak, elsősorban pezsgőre
váltanak.
A sörhöz „hűségesek” aránya 47%, a mindkét esetben röviditalt választóké
56%. A „sörrajongók” 18%-a bort, 15%-a pezsgőt, 11%-a röviditalt iszik
ünnepekkor, alkalmakkor.
6. ábra
Az alkoholfogyasztók közel fele (49%) szokott inni házi készítésű bort és/vagy pálinkát. 2% nyilatkozott úgy, hogy mindkettőt gyakran fogyasztja.
7. ábra
Az eredmények azt mutatják, hogy az alkalmi alkoholfogyasztók „változatosabban isznak”, körükben népszerűbbek a koktélok, az alkoholos üdítők, a pezsgő és az egyéb italok, míg a rendszeres alkoholfogyasztók a bort és a sört preferálják.
Akik hetente legalább egyszer isznak alkoholt, általában bort (44%) vagy
sört (42%) isznak. Csupán 2%-uk mondta, hogy legszívesebben tömény ital után
nyúl. A havonta egy-két alkalommal „alkoholizálók” körében a sör a
legnépszerűbb (41%), 31%-uk poharába pedig elsősorban bor kerül. Közülük minden
tízedik válaszadó, ha már iszik, akkor erősebb italt (rövidital) választ.
Bár ez a kutatás nem vizsgálta konkrétan a témát, ezek az eredmények arra
engednek következtetni, hogy a magyar lakosság körében népszerű/elfogadott
lehet az a nézet, hogy a rendszeres borfogyasztás (mértékkel) jótékony hatással
van az egészségre.
8. ábra
Jeles alkalmakkor az alkoholt legalább hetente fogyasztók körében megnő a bor, a rövidital és a pezsgő fogyasztásának aránya. Azok körében viszont, akik ritkábban isznak szeszesitalt, lényegében nem változik a borfogyasztók aránya. A rendszeres fogyasztók esetében alkalmakkor 2%-ról 11%-ra nő a rövidital, és 2%-ról 10%-ra a pezsgő fogyasztás. Az alkoholos italokat ritkábban fogyasztók esetében jobban dominál a pezsgő. Azok körében, akik havonta legalább egyszer isznak, 5%‑ról 29%-ra nőtt a pezsgő említése, azok körében pedig, akik ennél is ritkábban „alkoholizálnak” 9%-ról 24%-ra.
9. ábra
Érdekes megoszlást mutat a különböző alkoholos italok kedveltsége nem és kor szerinti bontásban is. Ahogy az várható volt, a sör elsősorban a férfiak itala. Az erősebb nem képviselőinek fele legszívesebben ezt a nedűt fogyasztja, nők esetében ez az arány mindössze 12%. A bor a nők kedvence, 43% preferálja, a férfiaknak 33%-a. Nem meglepő az az eredmény sem, hogy a pezsgőt és a koktélokat a hölgyek jobban kedvelik.
A kor szerinti bontásból azt érdemes kiemelni, hogy a kérdezettek korával
párhuzamosan nő a bor kedveltsége, míg a söré csökken. A legfiatalabbak (18-29
évesek) 46%-a szavaz a sörre és 28%-a a borra, míg a legidősebbeknek (60+
évesek) csak 17%-a preferálja a sört, a bort viszont 56%-uk.
10. ábra
Az ünnepekkor, alkalmakkor fogyasztott alkohol esetében lényegesen kisebb a különbség az egyes demográfiai csoportokba tartozók szokásai között. Elsősorban a nemek közti eltérést érdemes kiemelni. A férfiak 27%-a ilyenkor is sört iszik a legszívesebben, a pezsgőt választók aránya 4%-ról 15%-ra emelkedett, a borét választóké pedig 33%-ról 36%-ra. A nők esetében 5% azok aránya, akik mindkét vizsgált esetben legszívesebben sört isznak. A bort ivók aránya minimálisan (2%-kal) csökkent, a pezsgőt ivóké viszont 9%-ról 28%-ra emelkedett.
A felmérésről készült infografikát ld. ITT.
A kutatás 2012. márciusában készült. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). Mintanagyság: 1039 fő, alkoholfogyasztók 787 fő. A mérés mintavételből eredő hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett az egyes kérdésekre válaszolók arányától függően maximum +/- 3-3,5%.
A kutatás 2012. márciusában készült. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). Mintanagyság: 1039 fő, alkoholfogyasztók 787 fő. A mérés mintavételből eredő hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett az egyes kérdésekre válaszolók arányától függően maximum +/- 3-3,5%.