Fotó: eu2011.hu
2012 márciusában a romákkal kapcsolatban kérdeztük a magyar lakosság
véleményét. A témában négy évvel korábban is végeztünk felmérést, a kutatások
egyes kérdései megegyeznek, így lehetőség nyílik az eredmények összevetésére
is. Négy évvel ezelőtti kutatásunkkor a közhangulat érezhetően roma ellenes
volt (a kutatás kezdete előtt kb. 2 hónappal kezdődött meg a per az olaszliszkai
lincselés ügyében), most viszont a közvélemény (és a politika) viszonylag
keveset foglalkozik a témával. Annak ellenére, hogy per pillanat a roma kérdés
kevéssé foglalkoztatja az embereket, a két évvel ezelőtti választások előtt ez
igen intenzív kampánytéma volt és erős visszhangot kapott a sajtóban -
feltételezhetően ezek hatottak a közvélekedésre is. Ugyanígy meghatározóak
lehetnek még a vélemények alakulása szempontjából a kormány bűnözés elleni
intézkedései vagy a gyöngyöspatai incidensek is.
Az első kérdésünk arra vonatkozott, hogy a megkérdezettek mennyire tartják
jelentős problémának a roma kérdést. A válaszadók több mint 2/3-a (69%)
vélekedett úgy, hogy ez jelentős probléma, míg valamivel több mint 1/4-ük
szerint bár ez létező probléma, de nem jelentős. Mindössze 3 százalék mondta,
azt hogy nincs is ilyen probléma.
1. ábra
Az utóbbi időkben több alkalommal is parázs viták alakultak ki arról, hogy vajon hány roma él Magyarországon, a lakosság hány százalékát alkothatják (jellemzően néhány százezer és egy millió közötti számokat lehetett a leggyakrabban olvasni-hallani). Legutóbb a 2011-es népszámlálás kapcsán merült fel sokszor ez a kérdést, ugyanis a mai napig nincs megbízható adat róla. (A 2011-es cenzus során nem volt kötelező válaszolni az úgynevezett szenzitív kérdésekre, azaz az anyanyelvre, a nemzetiségre, a vallásra, az egészségi állapotra és a fogyatékosságra.) - Kíváncsiak voltunk, arra, hogy a megkérdezettek mit gondolnak erről.
Az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság véleménye szerint lényegesen
nagyobb a romák aránya, mint amit a különböző kutatások, becslések mutatnak. A
válaszadók 14 százaléka nem tudott vagy akart a kérdésre válaszolni, az érdemi
válaszok átlaga: 24%. Tehát a megkérdezettek szerint átlagban közel minden
negyedik honfitársunk roma származású.
Természetesen a válaszok igen szórtak, mindazonáltal, mindössze a
válaszadók 1/10-e (11%) gondolja azt, hogy a romák aránya a teljes lakosság
körében kevesebb, mint tíz százalék. Közel ugyanennyien vannak azok (12%), akik
szerint a romák aránya legalább 50%. Azok, akik szerint a romák többségben
vannak (azaz 50%-nál nagyobb számot említettek): 5%.
A leggyakoribb válasz – minden ötödik (19%) megkérdezett, mondta ezt – az
volt, hogy a romák aránya tíz százalékot tesz ki.
2. ábra
Az egyes demográfiai szegmensek véleményét (átlag értékek) külön-külön vizsgálva azt látjuk, hogy a nők a férfiaknál lényegesen magasabbra becsülik a roma lakosság arányát (29% ill. 19%). Az egyre magasabb iskolai végzettséggel egyre alacsonyabb számot említettek a kérdezettek, a nyolc általánost végzettek szerint közel kétszer annyi a romák aránya, mint a diplomások szerint (32% és 17%). A fővárosiak átlag 20%-ra becsülik a romák arányát a lakosság körében, a vidékiek ennél valamivel magasabbra 25%-26%.
Mivel a roma lakosság arányára vonatkozó különböző forrásokból származó
becslések és az általunk mért lakossági vélekedés között jelentős a különbség,
végeztünk egy kontrollkérdezést. Itt csak a romák arányára kérdeztünk rá,
viszont ez alkalommal a megkérdezettek nem spontán válaszoltak, a
kérdezőbiztosok felolvasták nekik a válaszlehetőségeket. A kérdésfeltevés módja
hatott az eredményekre, az irreális válaszok (40% vagy több) aránya szignifikánsan
csökkent, ugyanakkor bár a 40% alatti kategóriák mindegyikének említése
megnőtt, ezek mértéke statisztikai hibahatáron belül van. A legnagyobb
növekedés a 20-29,9% közötti kategóriában volt, az első (alap) felméréskor 17%
említette ezt, a kontroll kutatáskor 22%.
Ez azt jelenti, hogy a spontán válaszadás során hajlamosabbak voltak a
megkérdezettek szélsőségesebb válaszokat adni, (feltételezhetően, ennek oka,
az, hogyha van idejük átgondolni a kérdést, akkor reálisabb választ adnak) mindazonáltal
az eredmények hasonlóak lettek. Az alap kutatáskor összesen a megkérdezettek
44%-a mondta azt, hogy a romák aránya 20%-nál kevesebb és 56%-a azt, hogy
legalább 20%, a kontroll kutatáskor pedig 50-50 százalék volt a megoszlás.
3. ábra
Négy évvel ezelőtti kutatásunkban szinte minden válaszadó (96%) úgy vélekedett, hogy vannak rendes romák. Ezúttal is rákérdeztünk erre, és teljesen azonos eredményt kaptuk.
4. ábra
Azt is kértük a válaszadóktól, becsüljék meg, körülbelül mennyi lehet a rendes romák aránya az összes roma körében. A kérdésre 16% nem tudott, vagy akart válaszolni. Az érdemi választ adók által említett értékek átlaga 18%, azaz a lakosság véleménye szerint a romák közül kevesebb, mint minden ötödik sorolható a rendesek közé. Itt a válaszok kevésbé szórnak, mint a romák számának becslésekor, 44% szerint a rendes romák aránya kevesebb, mint tíz százalék, további 21% szerint legalább tíz százalék, de a húsz százalékot nem éri el.
2008-as kutatásunkban a megkérdezettek az összes roma között a rendesek
arányát átlagosan 26%‑ra tették. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy év során
szignifikánsan csökkent a rendesnek tartott romák aránya.
5. ábra
Demográfiai bontásban vizsgálva, bár vannak különbségek, de nem találunk
igazán jelentős eltérést az egyes válaszadói csoportok véleménye között. Amit
érdemes kiemelni, hogy a korcsoportokat nézve legpozitívabban a legidősebbek
vélekednek, szerintük 23% a rendes romák aránya.
A két kutatás között igen jelentős különbség mutatkozott egy kérdésben. Míg
2008-ban a válaszadók 52%-a nyilatkozott úgy, hogy neki, vagy családjának volt
már konfliktusa romákkal, most lényegesen kevesebben mondták ezt, a
megkérdezettek 35%-a. Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy a romák
megítélése (rendes romák aránya) romlott.
A kutatás egyéb eredményei nem adnak magyarázatot erre, azzal a feltevéssel
élhetünk, hogy a válaszokra hatással volt az, hogy míg 2008-ban érezhetően roma
ellenes közhangulat uralkodott, jelenleg ez kevésbé hangsúlyos téma. (Pl. 2008-ban
a válaszadók negatívabb hangulatban az apróbb sérelmekre is emlékezhettek vagy
ide sorolhatták azokat, míg most, amikor egyéb kérdések (pl. válság)
foglalkoztatják őket, nem is jut eszükbe, vagy nem tekintik kifejezetten
konfliktusnak ezeket.)
Ahogy 2008-ban, most is azt láthatjuk az eredmények részletesebb
vizsgálatakor, hogy lényegesen több férfi (42%), mint nő (28%) mondta azt, hogy
volt problémája romákkal, továbbá a fiatalabbakra jellemzőbb, hogy volt velük
konfliktusuk, mint az idősebbekre.
Annak függvényében ábrázoltunk két kérdést, hogy a válaszadónak, vagy
családjának volt e konfliktusa romákkal.
Azok körében, akik erre igennel válaszoltak, 82% mondta azt, hogy a roma
kérdés jelentős probléma, míg a nemmel válaszolóknak 62%-a.
A rendes romák arányát átlag 14%-ra teszik azok, akiknek volt velük problémája, míg 20%-ra azok, akiknek nem volt. Részletes megoszlás az alábbi ábrán látható:
8. ábra
Arra a kérdésünkre, hogy: „Ön szerint mi a megoldás a roma problémára?”, a megkérdezettek 3/4-e válaszolt. (24/% nem tudott, vagy nem akart, míg egy százalék azt válaszolta, hogy nincs ilyen probléma. A kérdezettek saját szavaikkal válaszoltak a kérdésre.)
A legtöbben, az összes megkérdezett 24%-a a munkát tartaná megfelelő gyógyírnek
a roma problémára. Ide soroltuk többek közt a munkahelyteremtést, a munkára
kötelezést, munkára nevelést is. 9% az oktatást, nevelést tartja
célravezetőnek, míg 6% a két intézkedést együtt.
A segélyek megvonását vagy csökkentését összesen a kérdezettek 6%-a tartaná
jó megoldásnak. 3% ezt önmagában említette, míg 3% ezzel együtt a munkát is
említette.
A kérdezettek 5%-a radikális lépésekben gondolkozik, mint pl. kitelepítés,
munkatábor, elkülönítés stb.
4% azt szeretné, ha a romáknak is ugyanolyan jogaik és kötelességeik
lennének, mint másoknak, nem alkalmaznának velük szemben pozitív diszkriminációt.
Ugyanennyien vannak, akik szerint a közbiztonság megerősítésére, erősebb
rendőri fellépésre, illetve szabályokra lenne szükség és szintén a kérdezettek
4%-át teszik ki azok, akik szerint felzárkóztatásra, integrációra van szükség,
de ennek eszközeit nem nevezték meg.
A válaszok 1%-a a romák gyermekvállalását szabályozná, további 1% pedig azt
emelte ki, hogy a romáknak kellene változtatni a viselkedésükön,
hozzáállásukon.
Összesen 9%-ot tesznek ki az egyéb válaszok, melyek közül egyik sem éri el
az összes említés 1%-át (pl. tolerancia, megértés), de a legtöbb nem fogalmaz
meg konkrét megoldási javaslatot.
A kutatás 2012. márciusában készült. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). Mintanagyság: 784 fő. A mérés mintavételből eredő hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett +/- 3,9%.