1. A karikatúrabotrány jelentősége, lehetséges kimenetele
Az emberek nagyobbik része vélekedik úgy, hogy a botrány jelentős; a legtöbb válaszadó súlyos, globális problémaforrást lát a Mohamed karikatúrák kapcsán kirobban zavargásokban (1.1. ábra).
Nagyjából egyenlő számú ember gondolja úgy, hogy a probléma nem jelentős, csak a média fújja fel, illetve, hogy csak Dánia és néhány ország számára vannak súlyos következményei a karikatúrák publikálásának. Hozzávetőlegesen minden hetedik megkérdezett nem tudja, milyen hatásai lehetnek a karikatúrabotránynak.
1.1. ábra
Ami a nemek karikatúrabotránnyal kapcsolatos vélekedését illeti, szembetűnő, hogy a nők körében lényegesen többen gondolják úgy, hogy a karikatúrabotrány globális válsághoz vezethet, mint a férfiak között (1.2. ábra). Mind a férfiak, mind a nők arányaiban nagyjából egyenlően vélekednek úgy, hogy a média fújja fel a válságot vagy csak Dánia és néhány ország számára jelent súlyos problémát.
1.2. ábra
Az iskolai végzettséget is figyelembe véve, fontos konklúzió, hogy minél magasabban kvalifikált a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy a botrány kimenetelét súlyosnak gondolja (1.3. ábra). Az egyetemet végzettek körében minden negyedik ember gondolja úgy, hogy csak a média fújja fel a problémát, míg ez az arány a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek körében jóval magasabb, megközelíti a 40%-ot.
1.3. ábra
Elmondható tehát, hogy a megkérdezettek körében a legtöbben súlyos, globális problémát vizionálnak a karikatúrabotrány lehetséges kimeneteleként; ugyanakkor a "nyertes választ" szorosan követi az a vélekedés, hogy csak Dánia és néhány ország számára súlyos a probléma, illetve ugyanennyien emelik ki a média felelősségét. A nők, és a magasan kvalifikáltak körében magasabb százalékban fordul elő a "súlyos, globális válság" válasz, mint a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. A korcsoport, a foglalkozás, illetve az aktivitás nem befolyásolja, ki hogyan gondolkodik a botrány lehetséges kimeneteléről.
2. A karikatúrabotrány és a szólásszabadság
A botrány kapcsán felvetődött, meddig terjedhet a szólásszabadság: sérthet-e másokat, avagy az emberi méltóság, meggyőződés tiszteletben tartása fontosabb ezen alapvető nyugati értéknél.
A válaszadók majdnem háromnegyede úgy foglal állást, hogy a szólásszabadságra hivatkozva nem szabad mások hitét, vallási meggyőződését megsérteni (2.1. ábra). A válaszadók összesen mintegy 18%-a gondolkodik úgy, hogy a szólásszabadság égisze alatt bármilyen véleményt megfogalmazhatunk, miközben az állást nem foglalók aránya csekély: mindösszesen mintegy 8%.
2.1. ábra
A korcsoportokat vizsgálva a legfontosabb megállapítás, hogy minél idősebb embereket kérdezünk, annál alacsonyabb azon válaszadók aránya, akik a szólásszabadságot semmilyen szinten nem korlátoznák (2.2. ábra). Míg a 18-29 éves korcsoportban mintegy minden negyedik ember gondolja úgy, hogy a szólásszabadság alapvető jog, még akkor is, ha ez másokat sért, addig a 60 év feletti korosztályban csak minden hetedik ember vélekedik így.
Összefoglalva elmondható, hogy az emberek mintegy háromnegyede gondolja úgy, hogy a szólásszabadságra hivatkozva nem szabad másokat megsérteni. Ez az arány magasabb az idős emberek körében, mint a fiatalabb korcsoportoknál. Ezen vizsgált terület esetében nem lehet kapcsolatot kimutatni a nemek, a foglalkozás és az aktivitás tekintetében.
A kutatás 2006. februárjában 851 fő telefonos megkérdezésével zajlott, országos reprezentatív mintán. A fenti kérdésekre vonatkozó hibahatár, a válaszolók számának függvényében +- 2-3,5%.