2012 végén készült felmérésünkben a lakosság egészséggel kapcsolatos tájékozódási szokásairól tettünk fel néhány kérdést. Megkérdeztük azt is válaszadóinktól, hogy milyennek értékelik saját egészségüket és életmódjukat, valamint ugyanezt a magyar lakosságra vonatkozóan is.
A lakosság egészségügyi állapotának megítélése
A válaszadókat arra kértük, hogy mind saját, mind pedig a teljes magyar lakosság egészségügyi állapotát értékeljék egy ötfokú skála segítségével. A megkérdezettek önmaguk egészségügyi állapotát lényegesen jobbnak ítélték, mint az egész népességét. Szintén ötfokú skála segítségével értékelték a megkérdezettek azt is, hogy mennyire élnek egészséges életmódot ők maguk, illetve hogy látják a magyar lakosság mennyire él egészségesen. Ez esetben is lényegesen pozitívabb képet festettek a kérdezettek önmagukról, mint a teljes lakosságról.
A válaszok átlagait százas skálára vetítve ábrázoltuk az eredményeket.
Összességében tehát a válaszadók a saját egészségügyi állapotukat 100-ból 64-esre értékelték, a magyar lakosságét 44-esre. A saját életmódjukat az egészségesség szempontjából 60-asra, az ország lakosaiét 40-esre.
A százalékos megoszlásokat tekintve: a válaszadók 12%-a nyilatkozott úgy, hogy nem egészséges (ötfokú skálán 1-es és 2-es értékek), és 14% ismerte be, hogy életmódja nem egészséges (ötfokú skálán 1-es és 2-es értékek). Ez az érték alacsonynak tűnik a magyar lakosság ismert szokásainak (dohányzás, mozgásszegény életmód, étrend stb.) tükrében. Ebben szerepet játszhat, hogy valószínűleg sok válaszadó nem szívesen ismeri ezt be, de magyarázatul szolgálhat az is, hogy az egészséges életmód alatt nem feltétlen ugyanazt értik az emberek.
A százalékos megoszlásokat tekintve: a válaszadók 12%-a nyilatkozott úgy, hogy nem egészséges (ötfokú skálán 1-es és 2-es értékek), és 14% ismerte be, hogy életmódja nem egészséges (ötfokú skálán 1-es és 2-es értékek). Ez az érték alacsonynak tűnik a magyar lakosság ismert szokásainak (dohányzás, mozgásszegény életmód, étrend stb.) tükrében. Ebben szerepet játszhat, hogy valószínűleg sok válaszadó nem szívesen ismeri ezt be, de magyarázatul szolgálhat az is, hogy az egészséges életmód alatt nem feltétlen ugyanazt értik az emberek.
Az egyes társadalmi csoportok tagjai eltérően ítélték meg saját egészségügyi állapotukat, ugyanakkor életmódjuk esetében csak csekély különbségek mutatkoztak. A férfiak valamivel jobbnak tartják egészségüket (saját egészségügyi állapot index: 68), mint a nők (saját egészségügyi állapot index: 60).
A legjelentősebb különbség az egyes korcsoportokba tartozók között mutatkozott. Míg a 18-29 évesek százas skálára vetítve 76-osra értékelték egészségüket, a 60 év felettiek csak 52-esre. Érdekesség, hogy bár alapvetően a kor növekedésével a válaszadók rosszabbnak ítélik egészségügyi állapotukat, a 30-39 évesek és a 40-49 évesek között lényegében nem mutatkozott különbség.
Másképp látják egészségüket az ország különböző régióiban élők is. Legpozitívabbnak a Közép Magyarországon élők értékelték, legnegatívabbnak a keleti régióban élők. Ugyanakkor életmódjukat az ország középső részén élők némileg rosszabbnak tarják, mint a többi válaszadó.
Településtípus szerint vizsgálva: a fővárosiak jobbnak tartják egészségüket, a városiak és a falun élők között nincs különbség.
Az iskolai végzettség növekedésével a válaszadók pozitívabban ítélték meg mind egészségügyi állapotukat, mind életmódjukat, bár az előbbi esetében az érettségizettek és a diplomások között már nincs különbség.
A vizsgált két kérdés alapján a válaszadók valamivel több, mint 1/3-a (34%) sorolható azok közé, akik egészségesek és egészséges életmódot is élnek, míg mindössze a megkérdezettek 8%-a mondta azt, hogy nem egészséges, és életmódja sem az.
Ezeket az eredményeket demográfiai bontásban vizsgálva az látható, hogy a férfiak körében magasabb azok aránya, akik azt állítják, hogy egészségesek és egészségesen is élnek, továbbá a korral csökken, az iskolázottsággal pedig nő azok aránya, akik így nyilatkoztak. (Az egyes korcsoportokon belül is megfigyelhető, hogy az egészségesség és az életmód összefügg az iskolai végzettséggel.)
Tájékozódás egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos témákban
A felmérés során vizsgáltuk, hogy a válaszadók egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatban tájékozódnak-e háziorvosuktól, ismerőseiktől, újságcikkekből és az internetről (itt külön kitértünk a fórumokra és az egészséggel kapcsolatos weboldalakra is), és ha igen, mennyire tartják ezeket hitelesnek.
A témában a válaszadók elsődleges információforrásait ismerőseik jelentik (93% említette), de nem sokkal kevesebben vannak azok sem (86%-86%), akik háziorvosuktól és újságcikkekből is szerzik ez irányú ismereteiket. Az interneten a válaszadók 6/10-e olvas egészséggel kapcsolatos dolgokról, közülük szinte mindenki látogat ilyen témájú fórumokat és kifejezetten egészséggel foglalkozó weboldalakat is. Az internet-penetráció a felnőtt lakosság körében 60% körül van (jelen kutatásban nem kérdeztünk rá külön az internethasználatra), az eredmények tehát azt jelzik, hogy szinte mindenki, aki internetezik, az olvas online egészség témájú tartalmat.
A témában a válaszadók elsődleges információforrásait ismerőseik jelentik (93% említette), de nem sokkal kevesebben vannak azok sem (86%-86%), akik háziorvosuktól és újságcikkekből is szerzik ez irányú ismereteiket. Az interneten a válaszadók 6/10-e olvas egészséggel kapcsolatos dolgokról, közülük szinte mindenki látogat ilyen témájú fórumokat és kifejezetten egészséggel foglalkozó weboldalakat is. Az internet-penetráció a felnőtt lakosság körében 60% körül van (jelen kutatásban nem kérdeztünk rá külön az internethasználatra), az eredmények tehát azt jelzik, hogy szinte mindenki, aki internetezik, az olvas online egészség témájú tartalmat.
A vizsgált négy forrás mindegyikét (háziorvos, ismerős, újságcikk, internet) közel minden második válaszadó (45%) használja. Mindössze 2% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tájékozódik ezek közül egyikből sem ebben a témában. Átlagosan a négyből 3,2 forrásból szerzik ismereteiket a válaszadók.
Jellemző, hogy minél fiatalabbak a válaszadók, annál több forrásból tájékozódnak, továbbá az átlagnál több helyről szerzik ismereteiket a témában a fővárosiak.
Nemek szerint vizsgálva az egyes források felhasználását, az látható, hogy a nők valamivel szívesebben kérdeznek háziorvosuktól, mint a férfiak, az erősebb nem képviselői pedig előszeretettel néznek a neten egészséggel kapcsolatos információkat. Ugyanakkor mindkét nem esetében az elsődleges információforrást az ismerősök jelentik.
Lényegesebb különbségek mutatkoznak kor szerinti bontásban. Bár a legfiatalabbak esetében is 10-ből 9-en beszélnek háziorvosukkal egészséggel kapcsolatos dolgokról, esetükben ez a legkevésbé fontos, az elsődleges információforrásuk az ismerősök mellett az internet. A 30-59 év közé eső korosztályok tagjai elsősorban ismerőseiktől szerzik ismereteiket, a 60 éven felüliek esetében viszont ugyanennyire fontos a háziorvos is. A 30-59 év közöttiek kevésbé támaszkodnak a háziorvosra, náluk az újságcikkek állnak a második helyen, a 30-39 év közöttiek pedig az internetet is jobban preferálják, mint a családorvost.
Hitelesség szempontjából a háziorvosok megítélése igen kedvező, minden második válaszadó (54%) teljes mértékben megbízhatónk tartja a tőlük származó információkat, de a válaszadók 1/5-e maximálisan megbízhatónak tartja a témában ismerőseit (22%) és az egészséggel foglalkozó weboldalakat (20%) is.
A válaszok átlagait vizsgálva (itt is százas skálára vetítve ábrázoltuk) a megbízhatósági lista első helyére kerültek a háziorvosok, második helyére az ismerősök, harmadik és negyedik helyére, egyforma értékkel az internet általában, és az egészséggel foglalkozó weboldalak. Ezt követi az újságcikkek, majd hajszálnyi különbséggel az internetes fórumok került a rangsor végére.
A nők az összes vizsgált forrást megbízhatóbbnak értékelték, mint a férfiak.
A kor szerinti bontásból a következőket érdemes kiemelni:
• a háziorvosokat az 50 év felettiek lényegesen hitelesebbnek tartják, mint a fiatalabbak,
• a válaszadók korának növekedésével párhuzamosan mind az ismerősöktől származó információkat, mind az újságcikkeket megbízhatóbbnak értékelték a megkérdezettek,
• az internetes forrásokat a 18-39 év közöttiek valamivel kevésbé tartják megbízhatónak, mint 40-59 év közöttiek (ez esetben a 60 év felettiek válaszai a használók alacsony száma miatt csak korlátokkal vizsgálhatók).
Egészség témával kapcsolatos internetes tevékenységek
A korábbi eredményekből kiderült, hogy tízből hatan szoktak tájékozódni az interneten egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos témákban. Arra is rákérdeztünk a felmérés során, hogy a válaszadókkal előfordult-e már valaha, hogy konkrétan valamilyen egészségügyi problémájukra az interneten kerestek gyógymódot. Az összes megkérdezett 42%-a nyilatkozott úgy, hogy ez már előfordult vele (ez azt jelenti, hogy nagyjából az internetezők 2/3-a tett már így).
Bár minden második válaszadó (53%) olvasgatja a témába vágó internetes fórumokat, mindössze minden tizedik (11%) kért már tanácsot más felhasználóktól. Hasonló azok aránya is, akik a felhasználóknak internetes oldalakon választ adó orvosoktól kérdeztek (10%). Interneten gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt is csak minden tizedik válaszadó rendelt (11%).
A demográfiai különbségek közül kiemelendő, hogy a férfiak körében valamivel magasabb (46%) azok aránya, akik az interneten kerestek gyógymódot valamilyen egészségügyi problémájukra, mint a nők körében (39%). A válaszadók iskolai végzettségével párhuzamosan az összes vizsgált tevékenység esetében nőtt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy ez előfordult velük. Az internetes fórumokon legszívesebben a 18-29 évesek kérdeztek más felhasználóktól, „internetes orvostól” pedig a 30-39 év közöttiek. A legintenzívebb internetes tájékozódás a témában (keresett információt a világhálón, továbbá fórumon és/vagy internetes orvostól is kérdezett) a 18-39 év közötti Közép Magyarországon élőkre jellemző a leginkább.
A felmérés során összesen 1364 fő válaszolt 2012 novemberében és decemberében. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). A mérés mintavételből eredő hibahatára: maximum +/- 2,65%.