Áprilisi kutatásunkban egy kérdéssor segítségével azt vizsgáltuk, mennyire jellemző, hogy a magyar lakosság fürdés közben, illetve a mellékhelyiség használatakor olvas, rádiót hallgat, tévézik, vagy mobiltelefont használ.
Eredményeink szerint minden második magyar (52%) szokott vagy a fürdőszobában, vagy a mellékhelyiségben a vizsgált tevékenységek közül legalább egyet végezni. A megkérdezettek 35%-a mondta azt, hogy mind a fürdőszobában, mind a toaletten előfordul, hogy ily módon foglalja el magát, míg 7% csak fürdés közben, 10% pedig csak a mellékhelyiségben él ezekkel a lehetőségekkel.
Fürdés közben a legtöbben rádiózni szeretnek, 8% gyakran, 15% alkalmanként teszi ezt. A mobiltelefonjukat valamivel kevesebben használják tisztálkodás közben, a válaszadók 5%-a mondta, hogy gyakran, 13%-a, hogy alkalmanként. A fürdőszobában minden huszadik válaszadó (5%) szokott gyakran olvasni, időnként pedig közel minden tizedik (9%). Ebben a helyiségben a vizsgált tevékenységek közül a legkevésbé jellemző a tévézés: a megkérdezettek közül 3% sokszor, 4% ritkábban tesz így.
A mellékhelyiségben a vizsgált tevékenységek közül az olvasás a legnépszerűbb, tízből három magyar (29%) nyúl újságért, vagy könyvért a toaletten; 14% sokszor tesz így, 15% ritkábban. A megkérdezettek negyede szokott mobiltelefonjával foglalatoskodni ebben a helyiségben, de ez esetben az alkalmi használat jellemző (6% gyakran, 19% alkalmanként). Rádiót és tévét is kevesebben kapcsolnak az illemhelyiség használatakor, mint a fürdőszobában, de így is közel minden hetedik (15%) válaszadóval fordul elő, hogy ilyenkor hallgatja az éter hangjait, és minden huszonötödikkel (4%), hogy tévézik.
A fürdőszoba és a toalett használata közbeni tevékenységeket együttesen vizsgálva az látható, hogy ezen helyiségek legalább egyikében a magyarok 1/3-a (34%) szokott könyvet vagy újságot olvasni, ennél valamivel kevesebben (30%) használják a mobiltelefonjukat, illetve hallgatnak rádiót (27%), tévézni, viszont csak 1/10-ük (9%) szokott.
Mindkét helyiségben szokott mobilozni 13%, rádiózni 11%, olvasni 10% és tévézni 2%.
A vizsgáltak közül többféle tevékenységet is szokott végezni a fürdőben a megkérdezettek 17%‑a, a toaletten pedig 21%-a.
A két helyiségben összesen végzett tevékenységek számát (maximum nyolc) megvizsgáltuk a demográfiai változók függvényében. A több „elfoglaltság” jellemzőbb a férfiakra, a fiatalabbakra és a jó anyagi helyzetben lévőkre, továbbá a fővárosban élőkre.
A férfiak 17%-a szokott a nyolc variációból (olvasás, rádiózás, tévézés, mobilozás toaletten/fürdőben) kettővel élni, legalább hárommal 24%-uk. A nőknél ezek az arányok 12% és 18%.
Úgy tűnik a fiatalok minden lehetőséget megragadnak az idejük kihasználására. A két helyiségben összesen legalább három dolgot szokott csinálni a legfiatalabbak (30 éven aluli felnőttek) 53%-a, kettőt 16%-uk. Ebben a korcsoportban csupán 11% azok aránya, akik csak egyik helyiségben szokták a fentiek valamelyikét végezni és mindössze 19% nem olvas, rádiózik, tévézik, vagy mobilozik sem fürdés közben, sem a mellékhelyiségben.
A 30-39 évesek is szeretik a plusz elfoglaltságot a fürdőszobában és a toaletten, de körükben már csak 28% azok aránya, akik összesen legalább három dolgot szoktak csinálni ezekben a helyiségekben. A 40-59 éves korosztály 9-10%-ára mondható el ugyanez, a 60 év felettiek körében pedig 4% az arányuk.
Eltérés mutatkozik a kérdezettek lakhelyét vizsgálva is, a fővárosiak a legaktívabbak az illemhelyen és a fürdőszobában, legalábbis ami az olvasást, rádiózást, tévézést és a mobilozást illeti.
Érdekes az eredmények megoszlása, ha azokat a háztartásban élők számának függvényében vizsgáljuk. Ezek alapján úgy tűnik, a fürdőszoba és a mellékhelyiség egyfajta „menedékhelyként” vagy „nyugodt szigetként” szolgál azok esetében, akik legalább hárman élnek egy fedél alatt. Míg az egy-két fős háztartásban élők 63%-a egyik helyiségben sem szokott olvasni, rádiózni, tévézni, vagy mobilozni, addig a három vagy több fős háztartásokban élők esetében ez az arány csupán 36%. A két helyiségben összesen legalább három tevékenységet űzök aránya a kisebb háztartások esetén 12%, a nagyobbak esetében 28%.
Néhány további érdekesség a demográfiai ismérvek függvényében:
A nők és a férfiak fürdés közbeni szokásai közt nincs jelentős különbség, ugyanakkor a toaletten már másképp viselkednek. Mindegyik vizsgált tevékenység jellemzőbb a férfiakra, de igazán jelentős különbség az olvasás és a mobilhasználat terén mutatkozott. A mellékhelyiségben a férfiak 37%-a vesz kezébe könyvet vagy újságot legalább alkalmanként, a nőknek 22%-a. A mobiltelefon esetében ezek az arányok: férfiak 33%, nők 18%.
A különböző településtípusokon élők másképp viszonyulnak a mobilhasználathoz a fürdőszobában és az illemhelyen. A budapestiek 31-31 százaléka használja mobilkészülékét a két helyiségben, a városban és falun élők viszont tisztálkodás közben kevésbé szívesen nyúlnak telefonjuk után (fürdőben: városiak 17%, falusiak 13%, toaletten: városiak 27%, falusiak 18%).
A kutatás 2013 áprilisában készült. Mintanagyság: 800 fő. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nézve nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint. (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). A mérés mintavételből eredő hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +/-3,5%.