2013 novemberében készült felmérésünkben azt vizsgáltuk, hogy a lakosság mit gondol: a külföldiek milyen véleménnyel vannak hazánkról, mennyire tartják vonzó úti célnak és mennyire kedvelik a magyar ételeket és italokat.
Ezen kívül azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy véleményük szerint a magyar lakosság mennyire büszke magyarságára. A többség (54%) szerint ez a lakosságot általában büszkeséggel tölti el (öt fokú skála 4-es és 5-ös értékei), közel 1/3 szerint csak közepesen büszkék rá az emberek, és mindössze a válaszadók alig több mint 1/10-e mondta azt, hogy ez inkább nem jellemző honfitársainkra (öt fokú skála 1-es és 2-es értékei).
1. ábra
A budapestiek közül kevesebben (44%) gondolják, hogy a lakosság büszke magyar mivoltára, mint a vidéken élők (városban élők: 58%, falun élők: 61%). A legderűlátóbbak a kérdésben a 60 éven felüliek, körükben 65% azok aránya, akik a büszke válasz mellett tették le voksukat.
A válaszok átlagait százas skálára vetítve ábrázoltuk az egyes demográfiai csoportok véleménye közti különbséget.
A külföldiek magyarokról alkotott véleményéről már kevésbé optimistán vélekedik a lakosság. A válaszadók ezúttal is ötfokú skála segítségével fejezhették ki véleményüket. A legtöbben, tízből négyen közepesnek tartják a magyarok megítélését a külföldiek szemében. 29% szerint inkább pozitívan, míg 23% szerint inkább negatívan vélekednek rólunk.
A legfiatalabbak (18-29 évesek) és a legidősebbek (60+ évesek) az átlagosnál pozitívabbnak tartják a külföldiek véleményét. A válaszadók iskolai végzettségének növekedésével csökken azok aránya, akik szerint más országok lakosai jó véleménnyel vannak a magyarokról. A fővárosban és a vidéken élők e kérdésben is kissé eltérő álláspontot képviselnek.
A 18-29 évesek bizonyultak a legkritikusabbnak ennek megítélésében. Míg minden más korcsoportban több mint a válaszadók fele (55 és 62 százalék között) úgy véli érdemes hazánkba látogatni turizmus céljából, a fiatalok körében 48% csak az arányuk. A regionális különbségek is érdekesek, legkevésbé a Nyugat-Magyarországon élők gondolják úgy, hogy országunk vonzó turisztikai célpont a külföldieknek.
A magyar ételekről és italokról elég egyöntetűen nyilatkoztak a kérdezettek. 83% szerint a külföldiek kedvelik ezeket, csak minden tizedik ember (11%) gondolja azt, hogy közepesen szeretik és mindössze 3% szerint nem tartoznak a külföldiek kedvencei közé.
Ha a válaszokat demográfiai bontásban nézzük, mutatkoznak eltérések, de az átlag értékek egyetlen esetben sincsenek 4-es alatt. A nők, az idősebbek, az alacsonyabban iskolázottak és a vidéken élők, közülük is leginkább a kelet-magyarországi lakosok tulajdonítottak nagyobb kedveltséget a magyar ételeknek, italoknak.
Azok, akik szerint a magyarok nem büszkék magyarságukra a többi kérdést is – ahogyan az várható volt - negatívabban ítélték meg. A különbségeket az alábbi grafikonon ábrázoltuk:
2. ábra
A külföldiek magyarokról alkotott véleményéről már kevésbé optimistán vélekedik a lakosság. A válaszadók ezúttal is ötfokú skála segítségével fejezhették ki véleményüket. A legtöbben, tízből négyen közepesnek tartják a magyarok megítélését a külföldiek szemében. 29% szerint inkább pozitívan, míg 23% szerint inkább negatívan vélekednek rólunk.
3. ábra
A legfiatalabbak (18-29 évesek) és a legidősebbek (60+ évesek) az átlagosnál pozitívabbnak tartják a külföldiek véleményét. A válaszadók iskolai végzettségének növekedésével csökken azok aránya, akik szerint más országok lakosai jó véleménnyel vannak a magyarokról. A fővárosban és a vidéken élők e kérdésben is kissé eltérő álláspontot képviselnek.
4. ábra
Magyarországot a külföldiek számára vonzó úti célként értékelte a válaszadók több mint fele (55%), míg valamivel több, mint minden harmadik megkérdezett szerint (35%) csak közepesen vonzó. 9% szerint pedig hazánk nem ideális hely a külföldi turistáknak.
5. ábra
A 18-29 évesek bizonyultak a legkritikusabbnak ennek megítélésében. Míg minden más korcsoportban több mint a válaszadók fele (55 és 62 százalék között) úgy véli érdemes hazánkba látogatni turizmus céljából, a fiatalok körében 48% csak az arányuk. A regionális különbségek is érdekesek, legkevésbé a Nyugat-Magyarországon élők gondolják úgy, hogy országunk vonzó turisztikai célpont a külföldieknek.
A magyar ételekről és italokról elég egyöntetűen nyilatkoztak a kérdezettek. 83% szerint a külföldiek kedvelik ezeket, csak minden tizedik ember (11%) gondolja azt, hogy közepesen szeretik és mindössze 3% szerint nem tartoznak a külföldiek kedvencei közé.
6. ábra
Ha a válaszokat demográfiai bontásban nézzük, mutatkoznak eltérések, de az átlag értékek egyetlen esetben sincsenek 4-es alatt. A nők, az idősebbek, az alacsonyabban iskolázottak és a vidéken élők, közülük is leginkább a kelet-magyarországi lakosok tulajdonítottak nagyobb kedveltséget a magyar ételeknek, italoknak.
7. ábra
Azok, akik szerint a magyarok nem büszkék magyarságukra a többi kérdést is – ahogyan az várható volt - negatívabban ítélték meg. A különbségeket az alábbi grafikonon ábrázoltuk:
8. ábra
A felmérés 2013 novemberében készült. Mintanagyság: 836 fő. A minta reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra nézve nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint (a minta torzulásai súlyozással lettek korrigálva). A mérés mintavételből eredő hibahatára 95%-os valószínűségi szint mellett maximum +/-3,5%.
A felmérésről készült infografikát ld. ITT.